{"id":294,"date":"2019-07-24T17:57:49","date_gmt":"2019-07-24T15:57:49","guid":{"rendered":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/?page_id=294"},"modified":"2020-11-20T12:29:12","modified_gmt":"2020-11-20T10:29:12","slug":"sztochiometria","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/","title":{"rendered":"Szt\u00f6chiometria"},"content":{"rendered":"\r\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Szt\u00f6chiometria &#8211; Elm\u00e9leti \u00f6sszefoglal\u00f3<\/h2>\r\n<h3>Redoxireakci\u00f3k<\/h3>\r\n<ul>\r\n<li><strong>Elektron\u00e1tmenet<\/strong>tel j\u00e1r\u00f3 k\u00e9miai reakci\u00f3<\/li>\r\n<li>2 r\u00e9szecske tal\u00e1lkozik \u2192 az egyiknek vannak olyan elektronjai, amelyekt\u0151l k\u00e9pes megv\u00e1lni, a m\u00e1siknak pedig sz\u00fcks\u00e9ge van elektronokra<\/li>\r\n<li>Az a r\u00e9szecske, amelyik elektront ad le oxid\u00e1l\u00f3dik, amelyik elektront vesz fel reduk\u00e1l\u00f3dik\r\n<ul>\r\n<li><strong>oxid\u00e1ci\u00f3 = elektron lead\u00e1s<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>redukci\u00f3 = elektron felv\u00e9tel<\/strong><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li>A k\u00e9t folyamat <strong>egy id\u0151ben zajlik<\/strong>\r\n<ul>\r\n<li>az a r\u00e9szecske, mely oxid\u00e1l\u00f3dik, redukci\u00f3ra k\u00e9szteti a m\u00e1sikat<\/li>\r\n<li>az a r\u00e9szecske, mely reduk\u00e1l\u00f3dik, oxid\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9szteti a m\u00e1sikat<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li><strong>reduk\u00e1l\u00f3szer = oxid\u00e1l\u00f3d\u00f3 r\u00e9szecske<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>oxid\u00e1l\u00f3szer = reduk\u00e1l\u00f3d\u00f3 r\u00e9szecske<\/strong><\/li>\r\n<li>A redoxireakci\u00f3kban <strong>mind a 3 k\u00f6t\u00e9st\u00edpus<\/strong> (f\u00e9mes, ionos, kovalens) r\u00e9szt vesz<\/li>\r\n<li>Az ionos k\u00f6t\u00e9s kialak\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n, amelyik r\u00e9szecske <strong>kationt k\u00e9pez, az oxid\u00e1l\u00f3dik<\/strong>, mert elektron ad le, amelyik r\u00e9szecske <strong>aniont k\u00e9pez, az reduk\u00e1l\u00f3dik<\/strong>, mert elektront vesz fel:\r\n<ul>\r\n<li><img decoding=\"async\" class=\"alignnone size-full wp-image-488\" src=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/stochi01.png\" alt=\"2Na + Cl2 \u2192 2NaCl\" width=\"174\" height=\"28\" \/><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li>F\u00e9mekn\u00e9l, ha a <strong>f\u00e9mr\u00e9szecske pozit\u00edv vagy pozit\u00edvabb lesz, akkor oxid\u00e1l\u00f3dik<\/strong>, <strong>ellen\u00e9tes esetben reduk\u00e1l\u00f3dik:<\/strong>\r\n<ul>\r\n<li><img decoding=\"async\" class=\"alignnone size-full wp-image-489\" src=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/stochi02.png\" alt=\"\" width=\"474\" height=\"31\" \/><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li><strong>Molekul\u00e1k eset\u00e9ben<\/strong> nem mindig k\u00f6nny\u0171, s\u0151t legt\u00f6bb esetben <strong>neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy melyik atom milyen szerepet t\u00f6lt be<\/strong> \u2192 ez\u00e9rt j\u00f6ttek l\u00e9tre az <strong>oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1mok<\/strong><\/li>\r\n<li>Az oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m egy <strong>fikt\u00edv, m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli mennyis\u00e9g<\/strong>, annak a relat\u00edv t\u00f6lt\u00e9snek a sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9ke, amelyet akkor kapn\u00e1nk, amikor a kovalens k\u00f6t\u00e9sben l\u00e9v\u0151 nagyon elektronegativit\u00e1s\u00fa atomhoz hozz\u00e1rendelj\u00fck a nem k\u00f6t\u0151 elektron-p\u00e1rjai mell\u00e9 a k\u00f6t\u00e9sben l\u00e9v\u0151ket<\/li>\r\n<li><span style=\"text-decoration: underline;\"><em>Szab\u00e1lyok:<\/em><\/span>\r\n<ul>\r\n<li>a <strong>fluor<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma mindig <strong>-1<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>semleges atomok<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma <strong>0<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>egyszer\u0171 ionok<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma megegyezik a <strong>t\u00f6lt\u00e9s\u00fck<\/strong>kel<\/li>\r\n<li>a <strong>hidrog\u00e9n<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma \u00e1ltal\u00e1ban <strong>+1<\/strong>, kiv\u00e9tel a hibridekben, ahol -1<\/li>\r\n<li>az <strong>oxig\u00e9n<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma \u00e1ltal\u00e1ban <strong>-2<\/strong>, kiv\u00e9tel a peroxidokban, ahol -1, \u00e9s a szuperoxidokban, ahol -0,5 (F<sub>2<\/sub>O molekul\u00e1ban +2)<\/li>\r\n<li><strong>halog\u00e9nek<\/strong> oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma <strong>-1<\/strong>, oxig\u00e9nnel alkotott vegy\u00fcleteikben t\u00f6bbf\u00e9le lehet<\/li>\r\n<li><strong>semleges molekul\u00e1kban<\/strong> az alkot\u00f3 atomok oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m\u00e1nak <strong>\u00f6sszege 0<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>\u00f6sszetett ionok<\/strong> eset\u00e9ben az alkot\u00f3 atomok oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m\u00e1nak <strong>\u00f6sszege megegyezik az ion t\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel<\/strong><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li>Ha a k\u00e9mia reakci\u00f3ban van olyan atom, amelynek <strong>v\u00e1ltozik az oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma<\/strong>, akkor <strong>redoxireakci\u00f3r\u00f3l<\/strong> besz\u00e9l\u00fcnk\r\n<ul>\r\n<li><strong>oxid\u00e1ci\u00f3 = oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>redukci\u00f3 = oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s<\/strong><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li>Egyenletrendez\u00e9sn\u00e9l k\u00e9t szempontot kell figyelembe venni: a <strong>t\u00f6megmegmarad\u00e1st \u00e9s a t\u00f6lt\u00e9smegmarad\u00e1st<\/strong><\/li>\r\n<li><strong>Vizet \u00e9s H-iont mindig hozz\u00e1 lehet adni valamelyik oldalhoz<\/strong><\/li>\r\n<li><u>Esetek:<\/u>\r\n<ul>\r\n<li>az egyenletben az egyik atom oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma n\u0151, a m\u00e1sik\u00e9 cs\u00f6kken<\/li>\r\n<li>az egyik atom oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ma kett\u00e9v\u00e1lik: egyik r\u00e9sze nem v\u00e1ltozik, m\u00e1sik r\u00e9sze oxid\u00e1l\u00f3dik vagy reduk\u00e1l\u00f3dik<\/li>\r\n<li><strong>szinproporci\u00f3<\/strong>: az a jelens\u00e9g, amikor egy k\u00e9miai reakci\u00f3 sor\u00e1n egy magasabb \u00e9s egy alacsonyabb oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m\u00fa anyagb\u00f3l k\u00f6z\u00f6s oxid\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m\u00fa anyag keletkezik<\/li>\r\n<li><strong>diszproporci\u00f3<\/strong>: az a jelens\u00e9g, amikor egy k\u00e9miai reakci\u00f3 sor\u00e1n az abban r\u00e9sztvev\u0151 egy vagy t\u00f6bb elem reduk\u00e1l\u00f3dik \u00e9s oxid\u00e1l\u00f3dik egyszerre<\/li>\r\n<li>3 anyag v\u00e1ltozik<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<h3>G\u00e1zkever\u00e9kek<\/h3>\r\n<ul>\r\n<li><u>Ide\u00e1lis g\u00e1z<\/u>: a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok elhanyagolhat\u00f3ak, ez\u00e9rt korl\u00e1tlanul elegyednek, t\u00e9rfogatuk \u00f6sszeadhat\u00f3<\/li>\r\n<li><u>Avogadro-t\u00f6rv\u00e9nye<\/u>: a g\u00e1zok megegyez\u0151 t\u00e9rfogata azonos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, azonos sz\u00e1m\u00fa r\u00e9szecsk\u00e9t tartalmaznak<\/li>\r\n<li><u>Mol\u00e1ris t\u00e9rfogat<\/u>: egy m\u00f3l g\u00e1z (anyagmennyis\u00e9gt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, azonos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt) kit\u00f6lt\u00f6tt t\u00e9rfogata:\r\n<ul>\r\n<li>standard nyom\u00e1s, 0 <sup>o<\/sup>C-on V<sub>m<\/sub> = 22,41 dm<sup>3<\/sup>\/mol norm\u00e1l \u00e1llapot<\/li>\r\n<li>standard nyom\u00e1s, 20 <sup>o<\/sup>C-on Vm = 24 dm<sup>3<\/sup>\/mol<\/li>\r\n<li>standard nyom\u00e1s, 25 <sup>o<\/sup>C-on Vm = 24,5 dm<sup>3<\/sup>\/mol standard \u00e1llapot<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<\/li>\r\n<li><u>G\u00e1zelegyek \u00f6sszet\u00e9tele<\/u>: \u00c1ltal\u00e1ban t\u00e9rfogatsz\u00e1zal\u00e9kban, vagy m\u00f3lsz\u00e1zal\u00e9kban adjuk meg, ami a g\u00e1zokn\u00e1l megegyezik<\/li>\r\n<li><u>\u00c1tlagos mol\u00e1ris t\u00f6meg<\/u>: <strong>\u2211<sub>\ud835\udc56<\/sub> x<sub>\ud835\udc56<\/sub> \u00b7 M<sub>\ud835\udc56<\/sub> = \ud835\udc43<\/strong><\/li>\r\n<li><span style=\"text-decoration: underline;\">Relat\u00edv s\u0171r\u0171s\u00e9g: <img decoding=\"async\" class=\"alignnone size-full wp-image-458\" src=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/gaz02-1.png\" alt=\"\" width=\"498\" height=\"38\" \/><\/span><\/li>\r\n<\/ul>\r\n<h3>Titrimetria<\/h3>\r\n<ul>\r\n<li>Koncetr\u00e1ci\u00f3 m\u00e9r\u00e9sre j\u00f3 \u2192 az ismeretlen koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa, de ismert t\u00e9rfogat\u00fa anyagot egy j\u00f3l megv\u00e1lasztott reakci\u00f3 partnerrel reag\u00e1ltatjuk \u00e9s annak a mennyis\u00e9g\u00e9t m\u00e9rj\u00fck<\/li>\r\n<li><u>Sav-b\u00e1zis titr\u00e1l\u00e1s<\/u>: sav vagy l\u00fag koncentr\u00e1ci\u00f3ja a k\u00e9rd\u00e9s\r\n<h3><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone size-full wp-image-776\" src=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/sav_b\u00e1zis_titr\u00e1l\u00e1s.png\" alt=\"\" width=\"223\" height=\"189\" \/><\/h3>\r\n<\/li>\r\n<li>HCl + NaOH = NaCl + H<sub>2<\/sub>O<\/li>\r\n<li>A HCl mennyis\u00e9ge folyamatosan cs\u00f6kken, m\u00edg a NaCl-\u00e9 folyamatosan n\u0151, ezzel egyid\u0151ben a pH is n\u00f6vekszik, amikor el\u00e9r\u00fcnk a 7-es pH-hoz, akkor a HCl mennyis\u00e9ge teljesen elfogyott. (Ekvivalencia pont)<\/li>\r\n<li>Ezt a pH v\u00e1ltoz\u00e1st egy j\u00f3l megv\u00e1lasztott indik\u00e1tor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e1thatjuk<\/li>\r\n<li><u>Redoixititr<\/u><u>\u00e1l\u00e1s<\/u>: oxid\u00e1l\u00f3 vagy reduk\u00e1l\u00f3szer koncentr\u00e1ci\u00f3ja a k\u00e9rd\u00e9s<\/li>\r\n<li>Bizonyos esetekben nem \u00e1ll m\u00f3dunkban egyszer\u0171 titr\u00e1l\u00e1st v\u00e9gezni, mert pl. a reakci\u00f3 t\u00fal lass\u00fa, vagy elbomlik az anyag<\/li>\r\n<li><u>Visszatitr\u00e1l\u00e1s<\/u>: a meghat\u00e1rozand\u00f3 oldathoz feleslegben adunk ismert mennyis\u00e9g\u0171 seg\u00e9dm\u00e9r\u0151oldatot, majd a seg\u00e9dm\u00e9r\u0151oldat felesleg\u00e9t titr\u00e1ljuk egy m\u00e9r\u0151ldattal<\/li>\r\n<\/ul>\r\n<p><a href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/\">Vissza a Szakmai Napok f\u00fclre<\/a><\/p>\r\n<h3>Feladatok<\/h3>\r\n<p><a href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/feb-es-feladatok-sztochiometria\/\">FEB-es feladatok<\/a><br \/><a href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/kozepszintu-erettsegi-feladatok-sztochiometria\/\">K\u00f6z\u00e9p szint\u0171 \u00e9retts\u00e9gi feladatok<\/a><br \/><a href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/emelt-szintu-erettsegi-feladatok-sztochiometria\/\">Emelt szint\u0171 \u00e9retts\u00e9gi feladatok<\/a><br \/><a href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/oktv-feladatok-sztochiometria\/\">OKTV feladatok<\/a><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Szt\u00f6chiometria &#8211; Elm\u00e9leti \u00f6sszefoglal\u00f3 Redoxireakci\u00f3k Elektron\u00e1tmenettel j\u00e1r\u00f3 k\u00e9miai reakci\u00f3 2 r\u00e9szecske tal\u00e1lkozik \u2192 az egyiknek vannak olyan elektronjai, amelyekt\u0151l k\u00e9pes megv\u00e1lni, a m\u00e1siknak pedig sz\u00fcks\u00e9ge van elektronokra Az a r\u00e9szecske, amelyik elektront ad le oxid\u00e1l\u00f3dik, amelyik elektront vesz fel reduk\u00e1l\u00f3dik oxid\u00e1ci\u00f3 = elektron lead\u00e1s redukci\u00f3 = elektron felv\u00e9tel A k\u00e9t folyamat egy id\u0151ben zajlik az a r\u00e9szecske, mely oxid\u00e1l\u00f3dik, redukci\u00f3ra k\u00e9szteti a m\u00e1sikat az a r\u00e9szecske, mely reduk\u00e1l\u00f3dik, oxid\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9szteti a m\u00e1sikat reduk\u00e1l\u00f3szer = oxid\u00e1l\u00f3d\u00f3 r\u00e9szecske oxid\u00e1l\u00f3szer = reduk\u00e1l\u00f3d\u00f3 r\u00e9szecske A redoxireakci\u00f3kban mind a 3 k\u00f6t\u00e9st\u00edpus (f\u00e9mes, ionos, kovalens) r\u00e9szt vesz Az ionos k\u00f6t\u00e9s kialak\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n, amelyik r\u00e9szecske kationt k\u00e9pez, az oxid\u00e1l\u00f3dik, mert elektron ad le, amelyik r\u00e9szecske aniont k\u00e9pez, az reduk\u00e1l\u00f3dik, mert elektront vesz fel: F\u00e9mekn\u00e9l, ha a f\u00e9mr\u00e9szecske pozit\u00edv vagy pozit\u00edvabb lesz, akkor oxid\u00e1l\u00f3dik, ellen\u00e9tes esetben reduk\u00e1l\u00f3dik: Molekul\u00e1k eset\u00e9ben nem mindig k\u00f6nny\u0171, s\u0151t legt\u00f6bb esetben neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy melyik atom milyen szerepet t\u00f6lt be \u2192 ez\u00e9rt j\u00f6ttek l\u00e9tre&hellip;<\/p>\n<p> <a class=\"more-link\" href=\"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/\">B\u0151vebben<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":32,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-294","page","type-page","status-publish"],"featured_image_src":null,"featured_image_src_square":null,"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/294","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=294"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/294\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":778,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/294\/revisions\/778"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/32"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=294"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}