{"id":511,"date":"2020-04-24T13:39:30","date_gmt":"2020-04-24T11:39:30","guid":{"rendered":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/?page_id=511"},"modified":"2020-04-28T12:00:34","modified_gmt":"2020-04-28T10:00:34","slug":"oktv-feladatok-sztochiometria","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/szakmai-napok\/sztochiometria\/oktv-feladatok-sztochiometria\/","title":{"rendered":"Szt\u00f6chiometria – OKTV feladatok"},"content":{"rendered":"

Szt\u00f6chimetria – OKTV feladatok<\/h1>\n

Vissza a szt\u00f6chiometria t\u00e9mak\u00f6rre!<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-1 <\/strong>(2006\/1\/12\/5)<\/p>\n

Egy barnak\u0151minta mang\u00e1n(IV)-oxid-tartalm\u00e1t \u00fagy hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hogy a finoman elpor\u00edtott barnak\u0151 0,2500 g-j\u00e1hoz 0,4095 g krist\u00e1lyv\u00edztartalm\u00fa ox\u00e1lsavat (H2<\/sub>C2<\/sub>O4<\/sub>\u00b72 H2<\/sub>O) adtak, majd 20 cm3<\/sup> 1,0 mol\/dm3<\/sup>-es k\u00e9nsavval addig meleg\u00edtett\u00e9k, m\u00edg a s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 barnak\u0151r\u00e9szek teljesen fel nem old\u00f3dtak mang\u00e1n(II)-s\u00f3 keletkez\u00e9se k\u00f6zben. Az ox\u00e1lsav felesleg\u00e9t 0,100 mol\/dm3<\/sup>-es k\u00e1lium-permangan\u00e1t-oldattal titr\u00e1lt\u00e1k meg savas k\u00f6zegben, a fogy\u00e1s 2,11 cm3<\/sup>-nek ad\u00f3dott.<\/p>\n

a) \u00cdrja fel a v\u00e9gbemen\u0151 folyamatok rendezett reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!
\n<\/strong>b) Adja meg a barnak\u0151 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos mang\u00e1n(IV)-oxid-tartalm\u00e1t!<\/strong><\/p>\n

A<\/em>r(C) = 12,0; A<\/em>r(H) = 1,0; A<\/em>r(O) = 16,0; A<\/em>r(Mn) = 54,9<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-2<\/strong> (2006\/1\/12\/7)<\/p>\n

Ismeretlen szerves vegy\u00fclet 0,2700 g-ja 0,6474 g ez\u00fcst\u00f6t v\u00e1laszt ki az ez\u00fcstt\u00fck\u00f6r-pr\u00f3ba sor\u00e1n. Ugyanekkora t\u00f6meg\u0171 minta t\u00f6k\u00e9letes \u00e9g\u00e9s\u00e9hez 220,5 cm3<\/sup> standard nyom\u00e1s\u00fa, 25 o<\/sup>C-os oxig\u00e9ng\u00e1z sz\u00fcks\u00e9ges. Az \u00e9g\u00e9s sor\u00e1n keletkez\u0151 v\u00edz t\u00f6mege 0,162 g.<\/p>\n

a) Mi a vegy\u00fclet molekulak\u00e9plete?
\n<\/strong>b) \u00cdrja fel a vegy\u00fclet szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t is, ha tudjuk, hogy molekul\u00e1ja egy kir\u00e1lis sz\u00e9natomot tartalmaz!<\/strong><\/p>\n

A<\/em>r(Ag) = 107,9; A<\/em>r(C) = 12,0; A<\/em>r(H) = 1,00; A<\/em>r(O) = 16,0; V<\/em>m = 24,5 dm3<\/sup>\/mol<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-3 <\/strong>(2007\/1\/12\/2)<\/p>\n

Egy term\u00e9szetben is megtal\u00e1lhat\u00f3, v\u00edzben rosszul old\u00f3d\u00f3, feh\u00e9r sz\u00edn\u0171 vegy\u00fclet 2,11 grammj\u00e1t vizsg\u00e1ljuk. Meleg\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra bomlik, 500 o<\/sup>C felett m\u00e1r nincs tov\u00e1bbi g\u00e1zfejl\u0151d\u00e9s. A keletkez\u0151 sz\u00edntelen, szagtalan g\u00e1z tel\u00edtett meszes v\u00edzben feh\u00e9r csapad\u00e9k kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1t okozza. A visszamarad\u00f3 feh\u00e9r sz\u00edn\u0171 anyag 50,0 cm3<\/sup> 2,00 mol\/dm3<\/sup>-es s\u00f3savban oldhat\u00f3 fel.<\/p>\n

a) Adja meg az ismeretlen vegy\u00fclet \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t \u00e9s nev\u00e9t!
\n<\/strong>b) \u00cdrja fel a v\u00e9gbemen\u0151 folyamatok reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

3\/o-4 <\/strong>(2007\/1\/12\/4)<\/p>\n

Egy piritet, k\u00e9nt \u00e9s medd\u0151t tartalmaz\u00f3 k\u0151zetb\u0151l 25000 kg-ot p\u00f6rk\u00f6lve, majd kataliz\u00e1toros oxid\u00e1ci\u00f3nak al\u00e1vetve 25,71 m3<\/sup> SO3<\/sub> g\u00e1z keletkezik 105 Pa nyom\u00e1son \u00e9s 500 o<\/sup>C-on. A piritb\u0151l \u00e9s a k\u00e9nb\u0151l azonos t\u00f6meg\u0171 k\u00e9n-trioxid lesz. A keletkez\u0151 SO3<\/sub>-g\u00e1z 98,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos k\u00e9nsavban 85 \n

a) \u00cdrja fel a lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatok k\u00e9miai egyenlet\u00e9t
\n<\/strong>b) Mi a t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos \u00f6sszet\u00e9tele a k\u0151zetnek?
\n<\/strong>c) Mekkora t\u00e9rfogat\u00fa v\u00edz sz\u00fcks\u00e9ges a h\u00edg\u00edt\u00e1shoz?<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-5<\/strong> (2008\/1\/12\/4)<\/p>\n

A kalcium-karbid egyik \u00e9rdekes gyakorlati alkalmaz\u00e1sa betonok nedvess\u00e9gtartalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa, amire p\u00e9ld\u00e1ul betonpadl\u00f3ra ragasztott parkett\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

A m\u00f3dszer a k\u00f6vetkez\u0151: a padl\u00f3b\u00f3l vett betonmint\u00e1t porr\u00e1 t\u00f6rve speci\u00e1lis z\u00e1rt tart\u00e1lyban ac\u00e9lgoly\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel por alak\u00fa kalcium-karbiddal keverik \u00f6ssze. A beton v\u00edztartalm\u00e1val ez g\u00e1zt fejleszt, \u00e9s kalcium-hidroxidd\u00e1 alakul. A reakci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra megn\u00f6vekedik a tart\u00e1lyban m\u00e9rhet\u0151 nyom\u00e1s. Ebb\u0151l kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 a g\u00e1z mennyis\u00e9ge \u00e9s a minta v\u00edztartalma.<\/p>\n

Egy vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyeket kapt\u00e1k. Egy helyis\u00e9g padl\u00f3j\u00e1b\u00f3l vett 25,0 g betonpor-mint\u00e1t vizsg\u00e1lva a fejl\u0151d\u0151 g\u00e1z a m\u0171szer 500,0 cm3<\/sup> t\u00e9rfogat\u00fa tart\u00e1ly\u00e1ban, 20 o<\/sup>C h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten 135,2 kPa nyom\u00e1sn\u00f6veked\u00e9st okozott. A parketta legfeljebb 2 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k nedvess\u00e9gtartalm\u00fa aljzatbetonra ragaszthat\u00f3 fel.<\/p>\n

a) \u00cdrja fel a lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 reakci\u00f3t!
\n<\/strong>b) Elkezdheti-e a kivitelez\u0151 a munk\u00e1t, vagy m\u00e9g sz\u00e1r\u00edtani kell a helyis\u00e9g padl\u00f3j\u00e1t?<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-6<\/strong> (2008\/1\/12\/6)<\/p>\n

A fert\u0151tlen\u00edt\u0151szerek \u00fan. akt\u00edv kl\u00f3rtartalma jellemzi az adott anyag \u201ehat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t\u201d. Az akt\u00edv kl\u00f3rtartalom azt adja meg, hogy h\u00e1ny gramm kl\u00f3r k\u00e9pes ugyanannyi j\u00f3dot kiv\u00e1lasztani jodidionokb\u00f3l, mint 100 g vizsg\u00e1lt anyag. Az egyik legelterjedtebb fert\u0151tlen\u00edt\u0151szer a kl\u00f3rm\u00e9sz, amit \u00fagy \u00e1ll\u00edtanak el\u0151, hogy oltott m\u00e9szbe a szt\u00f6chiometrikus mennyis\u00e9gn\u00e9l kevesebb kl\u00f3rt vezetnek, majd a keletkez\u0151 feh\u00e9r szil\u00e1rd anyagot elk\u00fcl\u00f6n\u00edtik. Ez mindig tartalmaz vizet is.<\/p>\n

Egy kl\u00f3rm\u00e9sz minta akt\u00edv kl\u00f3rtartalma a vizsg\u00e1latok szerint 39,0\n

a) Adja meg a kl\u00f3rm\u00e9sz el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 reakci\u00f3 egyenlet\u00e9t!
\n<\/strong>Milyen ionokat tartalmaz a kl\u00f3rm\u00e9sz?
\n<\/strong>Mi az anionok anyagmennyis\u00e9g-ar\u00e1nya a mint\u00e1ban?<\/strong><\/p>\n

Speci\u00e1lis c\u00e9lokra (pl. a tejiparban) haszn\u00e1lnak fert\u0151tlen\u00edt\u0151k\u00e9nt egy f\u00e9m-hipokloritot, amelyet k\u00e9tszeres t\u00f6meg\u0171 inert (nem oxid\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa) anyaggal \u00f6sszekeverve 40,5\n

b) Melyik f\u00e9m hipokloritj\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3?<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-7<\/strong> (2008\/1\/12\/8)<\/p>\n

Egy krist\u00e1lyvizes f\u00e9ms\u00f3 elemanal\u00edzise alapj\u00e1n azt tudjuk, hogy egy\u00e9b m\u00e1s elemek mellett 32,57 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kban tartalmaz oxig\u00e9nt, 5,70 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kban hidrog\u00e9nt \u00e9s 13,07 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kban k\u00e9nt. Enyhe hev\u00edt\u00e9s ut\u00e1n a vegy\u00fclet oxig\u00e9ntartalma 40,10 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k, k\u00e9ntartalma 20,11 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k lett, \u00e9s hidrog\u00e9nt nem lehetett kimutatni benne.<\/p>\n

Adja meg a vegy\u00fclet k\u00e9plet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-8 <\/strong>(2009\/1\/12\/1)<\/p>\n

Egy k\u00e9tkomponens\u0171 \u00f6tv\u00f6zetben a vas \u00e9s a m\u00e1sik f\u00e9m anyagmennyis\u00e9g\u00e9nek ar\u00e1nya 2:3.<\/p>\n

Mik\u00f6zben az \u00f6tv\u00f6zet 7,00 g-os r\u00e9szlet\u00e9t s\u00f3savban marad\u00e9ktalanul feloldjuk, 4,17 dm3<\/sup> standard \u00e1llapot\u00fa hidrog\u00e9n g\u00e1z keletkezik.<\/p>\n

Melyik f\u00e9m az \u00f6tv\u00f6zet m\u00e1sik \u00f6sszetev\u0151je?
\n<\/strong>\u00cdrja fel a lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatok egyenlet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-9 <\/strong>(2009\/1\/12\/2)<\/p>\n

A portlandcement egyik legfontosabb (a gyors megszil\u00e1rdul\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l el\u0151ny\u00f6s) \u00f6sszetev\u0151je egy kalciumot, szil\u00edciumot \u00e9s oxig\u00e9nt tartalmaz\u00f3 vegy\u00fclet, amely 35,04 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k oxig\u00e9nt tartalmaz. Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozza meg a vegy\u00fclet \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

M<\/em>(O) = 16,00 g\/mol, M<\/em>(Si) = 28,09 g\/mol, M<\/em>(Ca) = 40,06 g\/mol<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-10 <\/strong>(2009\/1\/12\/6)<\/p>\n

Egy k\u00eds\u00e9rletben 1,00 g, 2,00 g \u00e9s 4,00 g t\u00f6meg\u0171 megtiszt\u00edtott kalciumdarabk\u00e1kat dobtak azonos t\u00e9rfogat\u00fa 20,0 t\u00f6meg\n

Amikor a kalciumdarabka t\u00f6meg\u00e9t 1,00 g-r\u00f3l megk\u00e9tszerezt\u00e9k, pontosan k\u00e9tszer annyi lett a keletkez\u0151 term\u00e9k. Amikor tov\u00e1bb k\u00e9tszerezt\u00e9k a kalciumdarabka t\u00f6meg\u00e9t (4,00 g-ra), m\u00e1r csak 1,607-szeresre n\u0151tt a kapott term\u00e9k t\u00f6mege.<\/p>\n

Mekkora volt a s\u00f3savmint\u00e1k t\u00e9rfogata?<\/strong><\/p>\n

M<\/em>(H) = 1,008 g\/mol, M<\/em>(O) = 16,00 g\/mol, M<\/em>(Cl) = 35,46 g\/mol, M<\/em>(Ca) = 40,06 g\/mol<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-11 <\/strong>(2009\/1\/12\/8)<\/p>\n

A C-vitamin tablett\u00e1k j\u00f3 r\u00e9sze nem csak aszkorbinsavat (azaz C-vitamint), hanem n\u00e1triumaszkorb\u00e1tot is tartalmaz. A hat\u00f3anyagtartalmat azonban minden esetben aszkorbinsavban kifejezve adj\u00e1k meg. Az aszkorbinsav egy hat sz\u00e9natomos monoszacharid-sz\u00e1rmaz\u00e9k, mely sz\u00e9nen k\u00edv\u00fcl csak hidrog\u00e9nt \u00e9s oxig\u00e9nt tartalmaz.<\/p>\n

Egy 100 mg hat\u00f3anyag-tartalm\u00fa k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyben a c\u00edmke szerint 33,5 mg aszkorbinsav mellett 74,8 mg n\u00e1trium-aszkorb\u00e1t tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

a) Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozza meg az aszkorbinsav mol\u00e1ris t\u00f6meg\u00e9t!
\n<\/strong>b) Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozza meg az aszkorbinsav \u00e9s a n\u00e1trium-aszkorb\u00e1t \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!
\n<\/strong>c) H\u00e1ny mg n\u00e1trium-aszkorb\u00e1tot tartalmaz egy 500 mg hat\u00f3anyag-tartalm\u00fa tabletta, ha aszkorbinsav-tartalma 220 mg?<\/strong><\/p>\n

3\/o-12<\/strong> (2015\/1\/12\/1)<\/p>\n

Egy krist\u00e1lyv\u00edzmentes Na2<\/sub>SO4<\/sub>-b\u00f3l \u00e9s K2<\/sub>SO4<\/sub>-b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 porkever\u00e9ket desztill\u00e1lt v\u00edzben feloldottunk, majd az oldathoz feleslegben BaCl2<\/sub>-oldatot \u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk. A lev\u00e1lt csapad\u00e9k t\u00f6meg\u00e9t sz\u0171r\u00e9s \u00e9s t\u00f6meg\u00e1lland\u00f3s\u00e1gig t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hev\u00edt\u00e9s ut\u00e1n megm\u00e9rve azt tapasztaltuk, hogy az a kiindul\u00e1si porkever\u00e9k t\u00f6meg\u00e9nek 1,50-szerese. Mi volt a kiindul\u00e1si kever\u00e9k t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos \u00f6sszet\u00e9tele?<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-13<\/strong> (2015\/1\/12\/3)<\/p>\n

Egy n\u00e1trium-szulfid-oldat koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz az oldat 20,03 cm3<\/sup>-es r\u00e9szlet\u00e9hez 20,00 cm3<\/sup> 0,204 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa k\u00e9nsavoldatot adunk, majd az oldatb\u00f3l f\u00fclke alatt kiforraljuk a k\u00e9n-hidrog\u00e9n teljes mennyis\u00e9g\u00e9t. Leh\u0171t\u00e9s ut\u00e1n 0,106 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa n\u00e1trium-hidroxid-m\u00e9r\u0151oldattal metilv\u00f6r\u00f6s indik\u00e1tor jelenl\u00e9t\u00e9ben titr\u00e1ljuk a k\u00e9nsav felesleg\u00e9t. A fogy\u00e1s 8,58 cm3<\/sup>. \u00a0H\u00e1ny gramm n\u00e1trium-szulfidot tartalmaz az eredeti oldat literenk\u00e9nt?<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-14 <\/strong>(2006\/2\/2\/2)<\/p>\n

Az M <\/strong>f\u00e9m a duralum\u00edniumba ker\u00fcl\u0151 egyik \u00f6tv\u00f6z\u0151anyag. Adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt heves reakci\u00f3ba l\u00e9p az X<\/strong>, Y <\/strong>\u00e9s Z <\/strong>g\u00e1zokkal is.<\/p>\n

X <\/strong>\u00e9s M <\/strong>reakci\u00f3j\u00e1ban egy elem \u00e9s egy vegy\u00fclet fekete, szil\u00e1rd kever\u00e9ke keletkezik (1).<\/p>\n

A kever\u00e9k \u00f6sszetev\u0151i k\u00f6z\u00fcl A <\/strong>s\u00f3sav-oldatban felold\u00f3dik, \u00e9s C <\/strong>vegy\u00fclet vizes oldat\u00e1t kapjuk, a visszamarad\u00f3 B <\/strong>viszont oldhatatlannak bizonyul m\u00e1s old\u00f3szerekben is. Csak a savmegk\u00f6t\u0151 anyagnak haszn\u00e1lt A <\/strong>keletkezik viszont az M <\/strong>f\u00e9m \u00e9s az Y <\/strong>g\u00e1z reakci\u00f3j\u00e1ban (2).<\/p>\n

A Z <\/strong>g\u00e1zzal reag\u00e1lva a f\u00e9m a C <\/strong>vegy\u00fcletet k\u00e9pezi (3), aminek 25,5 \n

N\u00e1trium-hidroxid hat\u00e1s\u00e1ra C <\/strong>vizes oldat\u00e1b\u00f3l a tiszta v\u00edzben rosszul old\u00f3d\u00f3 D <\/strong>vegy\u00fclet v\u00e1lik ki. (4).<\/p>\n

D<\/strong>-b\u0151l hev\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra v\u00edz \u00e9s A <\/strong>keletkezik (5).<\/p>\n

Az X <\/strong>g\u00e1z \u00e9s A <\/strong>keletkezik hev\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra az E <\/strong>vegy\u00fcletb\u0151l (6).<\/p>\n

a) Milyen anyagokat jel\u00f6lnek az <\/strong>M, X, Y, Z, A, B, C, D \u00e9s E <\/em><\/strong>bet\u0171k?
\n<\/strong>b) \u00cdrja fel a hat, sz\u00e1mozott folyamat egyenlet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-15 <\/strong>(2006\/2\/2\/4)<\/p>\n

5,000 g t\u00f6meg\u0171 f\u00e9mport 100,0 cm3<\/sup> r\u00e9z(II)-szulf\u00e1t-oldatba sz\u00f3runk, majd az oldat teljes elsz\u00edntelened\u00e9se ut\u00e1n a szil\u00e1rd anyagot lesz\u0171rj\u00fck, megm\u00e9rj\u00fck a t\u00f6meg\u00e9t, ami 4,511 g-nak ad\u00f3dik. A sz\u0171r\u00e9s ut\u00e1n az oldathoz feleslegben b\u00e1rium-klorid-oldatot \u00f6nt\u00fcnk, a keletkez\u0151 csapad\u00e9k t\u00f6mege 2,334 g. Milyen anyagi min\u0151s\u00e9g\u0171 f\u00e9mport sz\u00f3rtunk az oldatba?<\/strong><\/p>\n

A<\/em>r(Cu) = 63,5; A<\/em>r(Ba) = 137,3; A<\/em>r(S) = 32,1; A<\/em>r(O) = 16,0<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-16 <\/strong>(2006\/2\/2\/6)<\/p>\n

K\u00e9t azonos sz\u00e9natomsz\u00e1m\u00fa, foly\u00e9kony szerves vegy\u00fcletet (A <\/strong>\u00e9s B<\/strong>) vizsg\u00e1lunk, melyekben a j\u00f3d barna sz\u00ednnel old\u00f3dik. Az A <\/strong>vegy\u00fclet n\u00e1triummal g\u00e1zfejl\u0151d\u00e9s k\u00f6zben reag\u00e1l, r\u00e9z(II)-oxid hat\u00e1s\u00e1ra pedig B <\/strong>vegy\u00fclett\u00e9 alak\u00edthat\u00f3 magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten. B <\/strong>vegy\u00fclet csak er\u00e9lyes m\u00f3dszerekkel oxid\u00e1lhat\u00f3. Az oxid\u00e1ci\u00f3 term\u00e9keib\u0151l k\u00e9t foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa (C <\/strong>\u00e9s E<\/strong>), valamint egy g\u00e1z halmaz\u00e1llapot\u00fa (D<\/strong>) vegy\u00fclet volt csak elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151. C <\/strong>mol\u00e1ris t\u00f6mege nagy pontoss\u00e1ggal A <\/strong>mol\u00e1ris t\u00f6meg\u00e9vel egyezik meg. Az A <\/strong>vegy\u00fclet sz\u00e9ntartalma 64,82 \n

Milyen anyagokat jel\u00f6lnek az <\/strong>A, B, C, D <\/em><\/strong>\u00e9s <\/em><\/strong>E<\/em><\/strong> bet\u0171k?
\n<\/strong>Ismertesse a megold\u00e1s gondolatmenet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

A<\/em>r(H) = 1,01; A<\/em>r(C) = 12,01; A<\/em>r(O) = 16,0;<\/p>\n

3\/o-17 <\/strong>(2006\/2\/2\/7)<\/p>\n

A benzol toxicit\u00e1s\u00e1nak felfedez\u00e9se el\u0151tt a vegyipar nagy t\u00e9telben \u00e1ll\u00edtott el\u0151 kl\u00f3r-benzolt benzol k\u00f6zvetlen katalitikus kl\u00f3roz\u00e1s\u00e1val, folyamatos \u00fczemben. Az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n egy ilyen \u00fczem blokk-v\u00e1zlat\u00e1t l\u00e1tjuk. A reaktorba \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 5 tonna „friss” benzolt adagolnak.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mivel a benzolb\u00f3l sok kl\u00f3r jelenl\u00e9t\u00e9ben dikl\u00f3r-benzolok is k\u00e9pz\u0151dnek (melynek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem c\u00e9l), a reakci\u00f3 sor\u00e1n 1,00 mol benzolra csak 0,400 mol kl\u00f3rg\u00e1z jut. Ilyenkor 0,394 mol kl\u00f3rbenzol \u00e9s 0,003 mol dikl\u00f3r-benzol keletkezik. A reaktorb\u00f3l a term\u00e9kelegyet folyamatosan a szepar\u00e1torra vezetik, ahol folyamatos \u00fczemben desztill\u00e1ci\u00f3val elv\u00e1lasztj\u00e1k az \u00e1t nem alakult benzolt, a term\u00e9ket \u00e9s a nem k\u00edv\u00e1nt dikl\u00f3r-benzol mell\u00e9kterm\u00e9ket. A benzolt visszavezetik a reaktorba. A reakci\u00f3 sor\u00e1n keletkez\u0151 HCl-ot annyi v\u00edzben nyeletik el, hogy 37,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos oldat keletkezz\u00e9k, melyet a WC-tiszt\u00edt\u00f3szer ipar ir\u00e1ny\u00e1ba \u00e9rt\u00e9kes\u00edtenek.<\/p>\n

a) \u00cdrja fel a kl\u00f3r-benzol k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyenlet\u00e9t!
\n<\/strong>b) \u00d3r\u00e1nk\u00e9nt h\u00e1ny tonna kl\u00f3r-benzolt termel az \u00fczem?
\n<\/strong>c) H\u00e1ny tonna kl\u00f3rt kell adagolni a reaktorba \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt?
\n<\/strong>d) H\u00e1ny liter\/perc sebess\u00e9ggel kell a HCl-abszorberbe adagolni a vizet?
\n<\/strong>e) H\u00e1ny kg\/perc sebess\u00e9ggel \u00e1ramlik a szepar\u00e1torb\u00f3l a visszanyert benzol a reaktor <\/strong>fel\u00e9?<\/strong><\/p>\n

Az alkalmazott kataliz\u00e1tor (v\u00edzmentes vas(III)-klorid) mellett csak orto- \u00e9s paradikl\u00f3rbenzol keletkezik, 1:1,4 ar\u00e1nyban. A para-dikl\u00f3rbenzol „globol” n\u00e9ven molyirt\u00f3k\u00e9nt volt n\u00e9pszer\u0171 a hatvanas \u00e9vekben.<\/p>\n

f)<\/strong> A kl\u00f3rbenzol gy\u00e1r mell\u00e9k\u00fczem\u00e1g\u00e1t napi h\u00e1ny „\u00f6tdek\u00e1s” zacsk\u00f3 „globol” molyirt\u00f3 kiszerel\u00e9s\u00e9re kell m\u00e9retezni? <\/strong>(24 \u00f3r\u00e1ban folyik a termel\u00e9s.)<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-18<\/strong> (2007\/2\/2\/1)<\/p>\n

A molibd\u00e9n gyakorlatilag egyetlen \u00e1sv\u00e1nya a molibdenit (MoS2<\/sub>). Ipari feldolgoz\u00e1sa sor\u00e1nel\u0151sz\u00f6r leveg\u0151n p\u00f6rk\u00f6lik. A kapott technikai MoO3<\/sub>-ot vas-szil\u00edcium \u00f6tv\u00f6zettel reduk\u00e1lva kapj\u00e1k a metallurgi\u00e1ban adal\u00e9kk\u00e9nt haszn\u00e1latos nagy molibd\u00e9ntartalm\u00fa vas\u00f6tv\u00f6zetet. A redukci\u00f3s reakci\u00f3ban csak a szil\u00edcium vesz r\u00e9szt.<\/p>\n

a) \u00cdrja fel a molibdenit p\u00f6rk\u00f6l\u00e9s\u00e9nek rendezett reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!
\n<\/strong>b) \u00cdrja fel a molibd\u00e9n-oxid redukci\u00f3j\u00e1nak rendezett reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!
\n<\/strong>c) H\u00e1ny kg molibd\u00e9n-oxid reduk\u00e1lhat\u00f3 0,840 tonna 50 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos vas-szil\u00edcium \u00f6tv\u00f6zet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel? Ha az elj\u00e1r\u00e1s 82 \n

 <\/p>\n

3\/o-19<\/strong> (2007\/2\/2\/4)<\/p>\n

Hat\u00e1rozzuk meg az al\u00e1bb v\u00e1zolt folyamatokban A \u2013 G<\/em> bet\u0171kkel jel\u00f6lt anyagok k\u00e9plet\u00e9t \u00e9s nev\u00e9t, ha tudjuk, hogy A<\/em> egy elemet jel\u00f6l!<\/strong><\/p>\n

\u00cdrjuk fel a k\u00e9miai reakci\u00f3k rendezett egyenleteit is!<\/strong><\/p>\n

A <\/em><\/strong>+ <\/strong>O2<\/sub> \u00a0\u2192 B<\/em><\/strong><\/p>\n

B <\/em><\/strong>+ <\/strong>H2<\/sub>O \u2192 KOH + C <\/em>+ D<\/em><\/strong><\/p>\n

KMnO4<\/sub> + C <\/em>+ <\/strong>H2<\/sub>SO4<\/sub> \u2192 E <\/em><\/strong>+ <\/strong>K2<\/sub>SO4<\/sub> + <\/strong>H2<\/sub>O + D<\/em><\/strong><\/p>\n

K2<\/sub>Cr2<\/sub>O7<\/sub> + C <\/em>+ <\/strong>H2<\/sub>SO4<\/sub> \u2192 F <\/em><\/strong>+ <\/strong>K2<\/sub>SO4<\/sub> + <\/strong>H2<\/sub>O + D<\/em><\/strong><\/p>\n

F <\/em><\/strong>+ <\/strong>KClO3<\/sub> + <\/strong>KOH \u2192 G <\/em><\/strong>+ <\/strong>KCl + <\/strong>K2<\/sub>SO4<\/sub> + <\/strong>H2<\/sub>O<\/p>\n

K2<\/sub>Cr2<\/sub>O7<\/sub> + KOH \u2194 G <\/em>+ <\/strong>H2<\/sub>O<\/p>\n

 <\/p>\n

3\/o-20<\/strong> (2007\/2\/2\/5)<\/p>\n

Az A <\/strong>sz\u00e9nhidrog\u00e9n k\u00e9plete \u04219<\/sub>\u041d10<\/sub>. Ez a vegy\u00fclet<\/p>\n

    \n
  1. elsz\u00edntelen\u00edti a kloroformos br\u00f3moldatot;<\/li>\n
  2. t\u00f6m\u00e9nyebb, k\u00e9nsavas KMnO4<\/sub> oldattal meleg\u00edtve benzoesavat ad;<\/li>\n
  3. hidegen, 2 \n<\/ol>\n

    a) Mi az <\/strong>A<\/em><\/strong> vegy\u00fclet szerkezeti k\u00e9plete \u00e9s elnevez\u00e9se?
    \n<\/strong>b) \u00cdrja fel a h\u00e1rom reakci\u00f3 term\u00e9keit!
    \n<\/strong>c) Mely term\u00e9k(ek)nek l\u00e9teznek sztereoizomerei \u00e9s h\u00e1ny darab?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-21 <\/strong>(2008\/2\/2\/2)<\/p>\n

    A l\u00e9gk\u00f6ri leveg\u0151 CO2<\/sub>-tartalma 0,03 t\u00e9rfogat\n

    1,00 dm3<\/sup> 25 \u00b0C h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 standardnyom\u00e1s\u00fa leveg\u0151 CO2<\/sub> tartalm\u00e1t elnyelett\u00fck 75,00 cm3<\/sup> tel\u00edtett Ca(OH)2<\/sub>-oldatban. A megfelel\u0151 reakci\u00f3id\u0151 eltelte ut\u00e1n az oldat tiszt\u00e1j\u00e1b\u00f3l 25,00 cm3<\/sup>-t megtitr\u00e1ltunk 0,010 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa HCl-oldattal fenolftalein indik\u00e1tor mellett. A fogy\u00e1s 2,63 cm3<\/sup> volt.<\/p>\n

    Emellett a tel\u00edtett meszesv\u00edz 25,00 cm3<\/sup>-\u00e9t is hasonl\u00f3 m\u00f3don titr\u00e1ltuk. Erre a 0,010 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa HCl-oldatb\u00f3l 5,40 cm3<\/sup> fogyott.<\/p>\n

    a) Mekkora volt a vizsg\u00e1lt leveg\u0151 CO2<\/sub>-tartalma t\u00e9rfogat\n<\/strong>b) N\u00f6vekszik-e a l\u00e9gz\u00e9sintenzit\u00e1s ilyen \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 leveg\u0151ben?
    \n<\/strong>c) \u00cdrjuk fel a lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 reakci\u00f3k egyenlet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-22 <\/strong>(2008\/2\/2\/6)<\/p>\n

    Egy ismeretlen anyag (mely a vizsg\u00e1latok szerint csak k\u00e9tf\u00e9le atomot tartalmaz) bizonyos t\u00f6meg\u0171 mint\u00e1j\u00e1b\u00f3l 1,000 dm3<\/sup> oldatot k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\n

    Az oldat 100,0 cm3<\/sup>-\u00e9hez f\u00f6l\u00f6slegben kalcium-nitr\u00e1t-oldatot \u00f6ntve 1,952 g csapad\u00e9k v\u00e1lik le.<\/p>\n

    Az oldat m\u00e1sik, szint\u00e9n 100,0 cm3<\/sup>-es mint\u00e1j\u00e1hoz f\u00f6l\u00f6slegben kalcium-klorid-oldatot \u00f6ntve viszont 9,120 g csapad\u00e9k keletkezik, amelynek 10,99 t\u00f6meg\n

    A<\/em>r(Ca) = 40,08; A<\/em>r(Cl) = 35,45<\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-23 <\/strong>(2008\/2\/2\/7)<\/p>\n

    K\u00f6zel 20 \u00e9vnyi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n, 1999-ben a chicag\u00f3i egyetem kutat\u00f3inak siker\u00fclt el\u0151\u00e1ll\u00edtaniuk egy igen k\u00fcl\u00f6nleges szerves vegy\u00fcletet.<\/p>\n

    Ha ebb\u0151l az anyagb\u00f3l 1,000\u00b710\u20133<\/sup> m\u00f3lt, azaz 464,1 mg-ot elhelyez\u00fcnk egy lev\u00e1kuumozott, z\u00e1rt, nyom\u00e1s\u00e1ll\u00f3 tart\u00e1lyban, melynek hasznos t\u00e9rfogata 1,000 dm3<\/sup>, majd a mint\u00e1t felhev\u00edtj\u00fck, heves robban\u00e1s j\u00e1tsz\u00f3dik le. A tart\u00e1lyban 481,0 K h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten 4,79\u00b7104<\/sup> Pa nyom\u00e1s m\u00e9rhet\u0151, amely 2,973\u00b7104<\/sup> Pa-ra cs\u00f6kken, ha a tart\u00e1ly 298,0 K-re h\u0171l. T\u00f6m\u00e9ny l\u00fagoldaton \u00e1tvezetve a keletkezett g\u00e1zelegyet, t\u00f6mege 75,86\n

    Ha az el\u0151z\u0151 k\u00eds\u00e9rletet \u00fagy v\u00e9gezz\u00fck el, hogy a tart\u00e1lyban kezdetben 294,3 K h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 1,040\u00b7105<\/sup> Pa nyom\u00e1s\u00fa oxig\u00e9n is van (mint\u00e1nk t\u00f6mege tov\u00e1bbra is 464,1 mg), akkor 503,0 K h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten 2,279\u00b7105<\/sup> Pa, 296,4 K-en pedig 1,343\u00b7105<\/sup> Pa nyom\u00e1s m\u00e9rhet\u0151 a reakci\u00f3 lezajl\u00e1sa ut\u00e1n. Ennek a g\u00e1zelegynek a t\u00f6mege 19,30\n

    a) Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozzuk meg a vizsg\u00e1lt anyag \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!
    \n<\/strong>b) Adjuk meg a vizsg\u00e1lt anyag h\u0151boml\u00e1s\u00e1nak (1. k\u00eds\u00e9rlet) \u00e9s \u00e9g\u00e9s\u00e9nek (2. k\u00eds\u00e9rlet) egyenlet\u00e9t!
    \n<\/strong>c) Mi lehet a vizsg\u00e1lt anyag szerkezete, ha tudjuk, hogy molekul\u00e1ja nem tartalmaz sz\u00e9nsz\u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00f6t\u00e9seket?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-24<\/strong> (2009\/2\/2\/4)<\/p>\n

    Krist\u00e1lyv\u00edzmentes k\u00e1lium-hidrog\u00e9n-oxal\u00e1t \u00e9s vas(II)-oxal\u00e1t elegy\u00e9t tartalmaz\u00f3 porminta 1,000 g-os r\u00e9szlet\u00e9t 20 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos k\u00e9nsavoldatban feloldjuk. A mint\u00e1t desztill\u00e1lt v\u00edzzel megh\u00edg\u00edtjuk, majd 0,2000 mol\/dm3<\/sup>-es k\u00e1lium-permangan\u00e1t oldattal megtitr\u00e1ljuk. A fogy\u00e1s 19,28 cm3<\/sup>.<\/p>\n

    Mi a minta t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos \u00f6sszet\u00e9tele?
    \n<\/strong>\u00cdrja fel a lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 folyamatok egyenleteit!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-25<\/strong> (2009\/2\/2\/5)<\/p>\n

    Egy s\u00e1rgar\u00e9z mint\u00e1t t\u00f6m\u00e9ny k\u00e9nsavban feloldva, pontosan ugyanolyan t\u00e9rfogat\u00fa, azonos \u00e1llapot\u00fa g\u00e1z keletkezett, mint amikor ismeretlen t\u00f6m\u00e9nys\u00e9g\u0171 sal\u00e9tromsavban oldottuk fel a minta egy m\u00e1sik, azonos t\u00f6meg\u0171 r\u00e9szlet\u00e9t. (A s\u00e1rgar\u00e9z r\u00e9z \u00e9s cink \u00f6tv\u00f6zete.) A k\u00e9nsavas old\u00e1s sor\u00e1n tiszta g\u00e1z keletkezett, a sal\u00e9tromsavas old\u00e1s sor\u00e1n pedig egy k\u00e9tkomponens\u0171 g\u00e1zkever\u00e9k.<\/p>\n

    A sal\u00e9tromsavas old\u00e1s ut\u00e1n visszamarad\u00f3 oldat 15,0-15,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos mindk\u00e9t s\u00f3ra \u00e9s 30,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos sal\u00e9tromsavra n\u00e9zve.<\/p>\n

    a) Adja meg az \u00f6tv\u00f6zet t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t!
    \n<\/strong>b) Mely g\u00e1z(ok) keletkeztek \u00e9s milyen t\u00e9rfogatsz\u00e1zal\u00e9kos \u00f6sszet\u00e9telben a savas old\u00f3d\u00e1sok sor\u00e1n?
    \n<\/strong>c) Milyen t\u00f6m\u00e9nys\u00e9g\u0171 sal\u00e9tromsavban oldottuk a mint\u00e1t?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-26<\/strong> (2009\/2\/2\/8)<\/p>\n

    Egy ismeretlen nem v\u00e1ltoz\u00f3 vegy\u00e9rt\u00e9k\u0171 f\u00e9m oxidj\u00e1nak \u00e9s karbon\u00e1tj\u00e1nak kever\u00e9k\u00e9t t\u00f6meg\u00e1lland\u00f3s\u00e1gig hev\u00edtve a kever\u00e9k t\u00f6mege az eredetinek 86,32 \n

    a) Hat\u00e1rozza meg az ismeretlen f\u00e9met!
    \n<\/strong>b) Sz\u00e1m\u00edtsa ki a kiindul\u00e1si kever\u00e9k t\u00f6meg \n

    A<\/em>r(C) = 12,0 A<\/em>r(O) = 16,0 A<\/em>r(H) = 1,00<\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-27<\/strong> (2010\/2\/2\/2)<\/p>\n

    A redoxireakci\u00f3n alapul\u00f3 t\u00e9rfogatos meghat\u00e1roz\u00e1sok egyik kev\u00e9sb\u00e9 ismert m\u00f3dszere a cerimetria, amely a Ce4+<\/sup> ionok er\u00e9lyes oxid\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1n alapul:<\/p>\n

    Ce4+<\/sup> + e\u2013<\/sup> \u2192 Ce3+<\/sup><\/p>\n

    C\u00e9rium(IV)-m\u00e9r\u0151oldatot legc\u00e9lszer\u0171bben v\u00edzmentes amm\u00f3nium-c\u00e9rium(IV)-nitr\u00e1tb\u00f3l k\u00f6zvetlen bem\u00e9r\u00e9ssel k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk. 1,000 dm3<\/sup> 0,0100 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa m\u00e9r\u0151oldathoz 5,481 g s\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

    a)<\/strong> Hat\u00e1rozza meg az amm\u00f3nium-c\u00e9rium(IV)-nitr\u00e1t \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

    A v\u00e9rcukorszint meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak kor\u00e1bban haszn\u00e1latos m\u00f3dszere cerimetri\u00e1s titr\u00e1l\u00e1s volt. A vizsg\u00e1latok szerint a Ce4+<\/sup> megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pontos \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 szt\u00f6chiometria szerint kvantitat\u00edve hangyasavv\u00e1 oxid\u00e1lja a gl\u00fck\u00f3zt.<\/p>\n

    b) \u00cdrja fel a reakci\u00f3 egyenlet\u00e9t!
    \n<\/strong>c) Mekkora volt annak a v\u00e9rnek a gl\u00fck\u00f3z-koncentr\u00e1ci\u00f3ja (mmol\/dm3<\/sup> egys\u00e9gben kifejezve), amelynek 1,0 cm3<\/sup>-\u00e9re 6,24 cm3<\/sup> 0,0100 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa c\u00e9rium(IV)- m\u00e9r\u0151oldat fogyott?
    \n<\/strong>d) Hogyan viszonyulna a sz\u00e1m\u00edtott \u00e9s a val\u00f3s v\u00e9rcukorszint egym\u00e1shoz, ha a v\u00e9rben a gl\u00fck\u00f3zon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s oxid\u00e1lhat\u00f3 anyagok is lenn\u00e9nek?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-28<\/strong> (2010\/2\/2\/7)<\/p>\n

    Egy egyenes l\u00e1nc\u00fa sz\u00e9nhidrog\u00e9n t\u00f6k\u00e9letes el\u00e9get\u00e9sekor kapott \u00e9g\u00e9sterm\u00e9keket CaCl2<\/sub>-ot, majd KOH-ot tartalmaz\u00f3 cs\u00f6v\u00f6n vezett\u00e9k \u00e1t. A CaCl2<\/sub>-os cs\u0151 t\u00f6mege 1,0 grammal, a KOH-ot tartalmaz\u00f3\u00e9 3,26 grammal gyarapodott.<\/p>\n

    A sz\u00e9nhidrog\u00e9n egy m\u00f3lj\u00e1t 3 mol H2<\/sub> tel\u00edti, n\u00e1triummal hidrog\u00e9nfejl\u0151d\u00e9s mellett reag\u00e1l, geometriai izomerei nincsenek.<\/p>\n

    Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozza meg a sz\u00e9nhidrog\u00e9n \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t, \u00e9s rajzolja fel a szerkezet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-29<\/strong> (2010\/2\/2\/8)<\/p>\n

    \u201eA Karl Fischer \u00e1ltal kidolgozott v\u00edzmeghat\u00e1roz\u00e1si t\u00e9rfogatos analitikai elj\u00e1r\u00e1s mind a mai napig \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt. A meghat\u00e1roz\u00e1s azon alapul, hogy a k\u00e9n-dioxidnak elemi j\u00f3ddal val\u00f3 reakci\u00f3j\u00e1hoz v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g. Teh\u00e1t a v\u00edzhez k\u00e9pest feleslegben adagolva a k\u00e9ndioxidot \u00e9s a j\u00f3dot, a reakci\u00f3 v\u00e9gbemenetel\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t a v\u00edz hat\u00e1rozza meg. A titr\u00e1l\u00e1sn\u00e1l old\u00f3szerk\u00e9nt a v\u00edzmentes metanol szolg\u00e1l, \u00e9s a reakci\u00f3ban keletkezett sav megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re piridin van az oldatban.\u201d (Burger K\u00e1lm\u00e1n: A mennyis\u00e9gi k\u00e9miai anal\u00edzis alapjai)<\/p>\n

    A fenti anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett m\u00e9r\u0151oldatot a m\u00f3dszer kidolgoz\u00f3j\u00e1r\u00f3l Karl Fischer-reagensnek nevezz\u00fck. A m\u00e9r\u0151oldat \u201ev\u00edz\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek\u201d meghat\u00e1roz\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9r\u00e9st v\u00e9gezz\u00fck.<\/p>\n

    500,0 ml-es m\u00e9r\u0151lombikba 2,325 g vizet m\u00e9r\u00fcnk, t\u00e9rfogat\u00e1t 394,5 g \u201ev\u00edzmentes\u201d metanollal 500,0 ml-re eg\u00e9sz\u00edtj\u00fck ki. Az \u00edgy elk\u00e9sz\u00fclt oldatb\u00f3l 10,00 ml-eket pipett\u00e1zunk h\u00e1rom Erlenmeyer-lombikba. H\u00e1rom m\u00e1sik Erlenmeyer-lombikba 10,00 \u2013 10,00 ml \u201ev\u00edzmentes\u201d metanolt m\u00e9r\u00fcnk be. A fogy\u00e1sok az els\u0151 esetben: 11,53 ml; 11,59 ml; 11,50 ml<\/strong>. A fogy\u00e1sok a m\u00e1sodik esetben: 2,21 ml; 2,25 ml; 2,26 ml<\/strong>.<\/p>\n

    A m\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n haszn\u00e1lt \u201ev\u00edzmentes\u201d metanol s\u0171r\u0171s\u00e9ge 0,7920 g\/cm3<\/sup>.<\/p>\n

    a) \u00cdrja fel a folyamat reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!
    \n<\/strong>b) Hat\u00e1rozza meg a m\u00e9r\u0151oldat v\u00edz\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, azaz, hogy a m\u00e9r\u0151oldat 1,00 ml-e h\u00e1ny mg vizet m\u00e9r!
    \n<\/strong>c) H\u00e1ny t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k vizet tartalmazott a \u201ev\u00edzmentes\u201d metanol?
    \n<\/strong>d) 20,00 ml \u201ev\u00edzmentes\u201d metanolba 0,876 g glicerint m\u00e9r\u00fcnk. A titr\u00e1l\u00e1s v\u00e9gpontj\u00e1ig 10,87 ml Karl Fischer-reagens fogy. H\u00e1ny t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k vizet tartalmazott a glicerin?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-30 <\/strong>(2011\/2\/2\/2)<\/p>\n

    A sz\u00e1raz szalma elemi \u00f6sszet\u00e9tele 50,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k sz\u00e9n, 6,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k hidrog\u00e9n \u00e9s 44,0 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k oxig\u00e9n. Tekints\u00fcnk egy biomassza-er\u0151m\u0171vet, mely \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 20,0 tonna szalm\u00e1t \u00e9get el! Az \u00e9get\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges leveg\u0151t egy leveg\u0151kompresszor juttatja be az \u00e9g\u00e9st\u00e9rbe. A besz\u00edvott leveg\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete \u201320 \u00e9s +40 o<\/sup>C, nyom\u00e1sa pedig 98 \u00e9s 103 kPa k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozhat.<\/p>\n

    H\u00e1ny m3<\/sup>\/\u00f3ra teljes\u00edtm\u00e9nyre kell m\u00e9retezni a leveg\u0151kompresszort, ha az \u00e9get\u00e9s sor\u00e1n 10 \n

     <\/p>\n

    3\/o-31 <\/strong>(2011\/2\/2\/5)<\/p>\n

    A m\u00falt fest\u0151m\u0171v\u00e9szeinek sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt fest\u00e9kanyaga volt az \u00f3lomfeh\u00e9r, ami egy b\u00e1zisos \u00f3lom(II)-karbon\u00e1t, \u00f6sszet\u00e9tele k\u00f6zel\u00edt\u0151leg a Pbx<\/sub><\/em>(CO3<\/sub>)y<\/sub><\/em>(OH)z<\/sub> <\/em>k\u00e9plettel adhat\u00f3 meg. Napjainkban ink\u00e1bb tit\u00e1n-dioxiddal helyettes\u00edtik, az \u00f3lomfeh\u00e9r ugyanis reakci\u00f3ba l\u00e9p a leveg\u0151 esetleges k\u00e9n-hidrog\u00e9n-szennyez\u00e9s\u00e9vel, ez pedig a festm\u00e9nyek megfeketed\u00e9s\u00e9t okozza.<\/p>\n

    Az \u00f3lomfeh\u00e9ret leveg\u0151n 500 oC k\u00f6r\u00fcli h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten tart\u00f3san hev\u00edtve, k\u00e9miai reakci\u00f3 j\u00e1tsz\u00f3dik le, amelyben egy m\u00e1sik gyakran haszn\u00e1lt v\u00f6r\u00f6s fest\u00e9kanyag, a m\u00ednium (Pb3<\/sub>O4<\/sub>) k\u00e9pz\u0151dik.<\/p>\n

    \u00d3lomfeh\u00e9r 6,11 grammos mint\u00e1j\u00e1t leveg\u0151n hev\u00edtve 5,40 g m\u00ednium keletkezik.<\/p>\n

    a) Hat\u00e1rozza meg a fest\u00e9kanyag hozz\u00e1vet\u0151leges k\u00e9plet\u00e9t (vagyis az ionok anyagmennyi-s\u00e9gar\u00e1ny\u00e1t a vizsg\u00e1lt mint\u00e1ban)!
    \n<\/strong>b) \u00cdrja fel a fest\u00e9kanyag szennyezett leveg\u0151n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfeketed\u00e9s\u00e9nek, valamint hev\u00edt\u00e9s\u00e9nek reakci\u00f3egyenlet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-32 <\/strong>(2011\/2\/2\/7)<\/p>\n

    Az \u00f6sszetett sz\u00e9nhidr\u00e1tok szerkezetvizsg\u00e1lat\u00e1nak egyik klasszikus m\u00f3dszere az \u00fan. kimer\u00edt\u0151 metilez\u00e9s. Az elj\u00e1r\u00e1s l\u00e9nyege, hogy megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9nhidr\u00e1t-molekula minden hidroxilcsoportj\u00e1t metoxicsoportt\u00e1 (CH3<\/sub>O\u2013<\/sup>) alak\u00edtj\u00e1k. Ezt a sz\u00e1rmaz\u00e9kot savas hidrol\u00edzisnek vetik al\u00e1, majd sz\u00e9tv\u00e1lasztj\u00e1k a keletkez\u0151 term\u00e9keket, \u00e9s meghat\u00e1rozz\u00e1k mennyis\u00e9g\u00fcket. A savas hidrol\u00edzis sor\u00e1n csak a glikozidos hidroxilcsoportok \u00e1ltal l\u00e9trehozott \u00e9terk\u00f6t\u00e9sek (az \u00fan. glikozidk\u00f6t\u00e9sek) hidroliz\u00e1lnak. Az elj\u00e1r\u00e1ssal inform\u00e1ci\u00f3t nyerhet\u00fcnk a monoszacharidok kapcsol\u00f3d\u00e1si m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l \u00e9s a vizsg\u00e1lt sz\u00e9nhidr\u00e1t molekulat\u00f6meg\u00e9r\u0151l is.<\/p>\n

    A n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g legelterjedtebb tartal\u00e9kt\u00e1panyaga, a kem\u00e9ny\u00edt\u0151 k\u00e9tf\u00e9le poliszacharidot tartalmaz: amil\u00f3zt \u00e9s amilopektint. Az \u03b1-D-gl\u00fck\u00f3z \u201emonomerek\u201d mindk\u00e9t szerkezetben 1\u20134 glikozidk\u00f6t\u00e9ssel kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, az amilopektinben azonban \u00e1tlagosan 24-30 gl\u00fck\u00f3zegys\u00e9genk\u00e9nt el\u00e1gaz\u00e1s is tal\u00e1lhat\u00f3, 1\u20136 t\u00edpus\u00fa glikozidk\u00f6t\u00e9s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n

    Egy rizsb\u0151l izol\u00e1lt amil\u00f3zminta kimer\u00edt\u0151 metilez\u00e9se, majd az azt k\u00f6vet\u0151 savas hidrol\u00edzise sor\u00e1n A <\/strong>\u00e9s B <\/strong>gl\u00fck\u00f3zsz\u00e1rmaz\u00e9kok k\u00e9pz\u0151dnek 624:1 anyagmennyis\u00e9g-ar\u00e1nyban.<\/p>\n

    a) Rajzolja fel A \u00e9s B<\/em> szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t! (A kiralit\u00e1scentrumok konfigur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t nem kell jel\u00f6lnie.)
    \n<\/strong>b) Sz\u00e1m\u00edtsa ki a vizsg\u00e1lt amil\u00f3z \u00e1tlagos mol\u00e1ris t\u00f6meg\u00e9t!
    \n<\/strong>c) A<\/em>-n \u00e9s B<\/em>-n k\u00edv\u00fcl keletkezik-e m\u00e1s gl\u00fck\u00f3zsz\u00e1rmaz\u00e9k az amilopektin metilez\u00e9s ut\u00e1ni hidrol\u00edzise sor\u00e1n? Ha igen, rajzolja fel a szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t!
    \n<\/strong>d) Az amilopektin vizsg\u00e1lata sor\u00e1n A<\/em> \u00e9s B<\/em> anyagmennyis\u00e9g-ar\u00e1nya m\u00e1s lesz, mint az amil\u00f3z eset\u00e9n. Kisebb vagy nagyobb n(A) \/ n(B) ar\u00e1nyt v\u00e1runk? V\u00e1lasz\u00e1t indokolja!
    \n<\/strong>e) A vizsg\u00e1lt elj\u00e1r\u00e1ssal kaphatunk-e inform\u00e1ci\u00f3t a sz\u00e9nhidr\u00e1t glikozidk\u00f6t\u00e9seinek t\u00e9r\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l <\/strong>(vagyis arr\u00f3l, hogy a fel\u00e9p\u00edt\u0151 monoszacharidok glikozidos hidroxilcsoportja \u03b1 vagy \u03b2 helyzet\u0171)? V\u00e1lasz\u00e1t indokolja!
    \n<\/strong>f) L\u00e9tezhet-e olyan \u00f6sszetett sz\u00e9nhidr\u00e1t, amelyb\u0151l a kimer\u00edt\u0151 metilez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 savas hidrol\u00edzissel csak egyetlen term\u00e9ket kapunk? Ha igen, javasoljon ilyen szerkezetet!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-33<\/strong> (2012\/2\/2\/2)<\/p>\n

    A mang\u00e1n(II)-nitr\u00e1t h\u0151boml\u00e1s\u00e1t az al\u00e1bbi reakci\u00f3egyenlettel szok\u00e1s le\u00edrni:<\/p>\n

    Mn(NO3<\/sub>)2<\/sub> \u2192 MnO2<\/sub> + 2 NO2<\/sub><\/p>\n

    Val\u00f3j\u00e1ban a keletkez\u0151 mang\u00e1n-oxid \u00f6sszet\u00e9tele \u00e1ltal\u00e1ban nem felel meg az MnO2<\/sub> \u00f6sszegk\u00e9pletnek, az O\/Mn ar\u00e1ny kisebb, mint 2.<\/p>\n

    Egy k\u00eds\u00e9rletben azt tapasztalt\u00e1k, hogy a v\u00edzmentes mang\u00e1n(II)-nitr\u00e1t 200 o<\/sup>C-on t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hev\u00edt\u00e9se sor\u00e1n 52,04 \n

    a) Mi a keletkez\u0151 szil\u00e1rd anyag \u00f6sszegk\u00e9plete? (Azaz mennyi x \u00e9rt\u00e9ke az MnOx k\u00e9pletben?)
    \n<\/strong>b) A boml\u00e1s sor\u00e1n egy m\u00e1sik g\u00e1z is keletkezik a NO2<\/sub> Mi ez a g\u00e1z? Milyen t\u00e9rfogatar\u00e1nyban k\u00e9pz\u0151dtek a g\u00e1zok ebben a k\u00eds\u00e9rletben?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-34<\/strong> (2012\/2\/2\/3)<\/p>\n

    1,000 gramm k\u00e1lium-krom\u00e1t \u2013 k\u00e1lium-dikrom\u00e1t kever\u00e9ket kev\u00e9s desztill\u00e1lt v\u00edzben oldunk, majd az oldatot 100,0 cm3<\/sup>-re eg\u00e9sz\u00edtj\u00fck ki. Ebb\u0151l az oldatb\u00f3l kim\u00e9r\u00fcnk 10,00 cm3<\/sup>-t, 0,5 g k\u00e1lium-jodidot \u00e9s 20 cm3<\/sup> 20 \n

    I\u2013<\/sup> + CrO4<\/sub>2–<\/em><\/sup> \u00a0+ \u2026\u2026 \u2192 I2<\/sub> + Cr3+<\/sup> + \u2026\u2026<\/p>\n

    I\u2013<\/sup> + \u00a0\u00a0Cr2<\/sub>O7<\/sub>2– <\/em><\/sup>+ \u2026\u2026 \u2192 I2<\/sub> + Cr3+<\/sup> + \u2026\u2026<\/p>\n

    A keletkezett elemi j\u00f3dot 0,100 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa Na2<\/sub>S2<\/sub>O3<\/sub>-oldattal titr\u00e1ljuk. A rendezend\u0151 egyenlet:<\/p>\n

    I2<\/sub> + S2<\/sub>O3<\/sub>2–<\/em><\/sup> \u00a0\u2192 I\u2013<\/sup> + \u00a0S4<\/sub>O6<\/sub>2–<\/em><\/sup><\/p>\n

    Mennyivel t\u00e9r el a kever\u00e9kre kapott t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos k\u00e1lium-krom\u00e1t-tartalom a val\u00f3s\u00e1gost\u00f3l, ha a titr\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n v\u00e9letlen\u00fcl a sz\u00fcks\u00e9gesn\u00e9l 0,10 cm3-rel t\u00f6bbet adagolunk a tioszulf\u00e1t-m\u00e9r\u0151oldatb\u00f3l?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-35<\/strong> (2012\/2\/2\/5)<\/p>\n

    Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban m\u00e1ra gyakorlatilag megsz\u0171nt a hagyom\u00e1nyos, k\u0151s\u00f3b\u00f3l \u00e9s m\u00e9szk\u0151b\u0151l kiindul\u00f3 Solvay-f\u00e9le sz\u00f3dagy\u00e1rt\u00e1s, mert az ig\u00e9nyek teljes m\u00e9rt\u00e9kben kiel\u00e9g\u00edthet\u0151k term\u00e9szetes forr\u00e1sb\u00f3l: a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9n ugyanis \u00f3ri\u00e1si k\u00e9szletek rejt\u0151znek egy trona nev\u0171 \u00e1sv\u00e1nyb\u00f3l.<\/p>\n

    Ha a szennyez\u00e9sekt\u0151l mentes tron\u00e1t enyh\u00e9n, 120 o<\/sup>C k\u00f6r\u00fcli h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten huzamosabb ideig hev\u00edtj\u00fck, 29,66 \n

    Az elemanal\u00edzis szerint a tiszta trona \u2013 ami egy egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6sszet\u00e9tellel jellemezhet\u0151 s\u00f3szer\u0171, krist\u00e1lyos vegy\u00fclet \u2013 56,63 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9k oxig\u00e9nt tartalmaz.<\/p>\n

    Hat\u00e1rozza meg a trona \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-36<\/strong> (2016\/2\/2\/6)<\/p>\n

    A krist\u00e1lyvizes r\u00e9z(II)-jod\u00e1t [Cu(IO3<\/sub>)2<\/sub>\u2219x<\/em>H2<\/sub>O] oldhat\u00f3s\u00e1ga: 112 mg \/ 100 g oldat. A tel\u00edtett r\u00e9z(II)-jod\u00e1t-oldat 10,00 cm3<\/sup>-\u00e9t (melynek s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t tekinthetj\u00fck 1,00 g\/cm3<\/sup>-nek) savas k\u00f6zegben feleslegben vett KI-dal reag\u00e1ltatjuk, majd a kiv\u00e1lt j\u00f3dot 0,0503 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa n\u00e1trium-tioszulf\u00e1t-oldat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel titr\u00e1ljuk kem\u00e9ny\u00edt\u0151 indik\u00e1tort alkalmazva. A fogy\u00e1s \u00e9rt\u00e9ke 6,71 cm3<\/sup>.<\/p>\n

    A titr\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 reakci\u00f3k kieg\u00e9sz\u00edtend\u0151 egyenletei:<\/p>\n

    Cu2+<\/sup> + I\u2013<\/sup> = CuI + I2
    \n<\/sub>IO3<\/sub>\u2013<\/sup> + I\u2013<\/sup> + H+<\/sup> = I2<\/sub> + H2<\/sub>O
    \nS2<\/sub>O3<\/sub>2\u2013<\/sup> + I2<\/sub> = S4<\/sub>O6<\/sub>2\u2013<\/sup> + I\u2013<\/sup><\/p>\n

    a) Rendezze a megadott egyenleteket!
    \n<\/strong>b) H\u00e1ny m\u00f3l v\u00edzzel krist\u00e1lyosodik a r\u00e9z(II)-jod\u00e1t 1m\u00f3lja?
    \n<\/strong>c) Hat\u00e1rozza meg, az \u00fan. oldhat\u00f3s\u00e1gi szorzat \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a r\u00e9z(II)-jod\u00e1tra! <\/strong><\/p>\n

    Az oldhat\u00f3s\u00e1gi szorzat (L<\/em>) az al\u00e1bbi k\u00e9plettel sz\u00e1molhat\u00f3, ahol a [] az adott ion koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t jel\u00f6li a tel\u00edtett oldatban: L <\/em>= [Cu2+<\/sup>]\u00b7[IO3<\/sub>\u2013<\/sup>]2<\/sup><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-37 <\/strong>(2013\/2\/2\/2)<\/p>\n

    A siitake gomb\u00e1b\u00f3l (Lentinula edodes<\/em>) izol\u00e1lt\u00e1k a lentionin <\/em>nev\u0171, jellegzetes fokhagymaszag\u00fa anyagot, melynek szerkezete nagyon meglepte a kutat\u00f3kat, ugyanis hasonl\u00f3 vegy\u00fclet a term\u00e9szetben igen ritk\u00e1n fordul el\u0151. A lentioninban sz\u00e9nen \u00e9s hidrog\u00e9nen k\u00edv\u00fcl csak egyf\u00e9le heteroatom tal\u00e1lhat\u00f3. A lentionin 244,9 mg-j\u00e1t tiszta oxig\u00e9nben el\u00e9getve, az \u00e9g\u00e9sterm\u00e9k 46,84 mg vizet tartalmaz. Az \u00e9g\u00e9sterm\u00e9kk\u00e9nt kapott g\u00e1zelegy a h\u00edg k\u00e1lium-jodidos j\u00f3doldatot elsz\u00edntelen\u00edti. Egy m\u00e1sik 244,9 mg-os mint\u00e1b\u00f3l kapott \u00e9g\u00e9sterm\u00e9ket hidrog\u00e9n-peroxid-oldatban elnyeletve, majd kiforralva, abb\u00f3l b\u00e1rium-klorid-oldattal h\u00edg savban oldhatatlan csapad\u00e9k v\u00e1lik le, melynek t\u00f6mege 1,517 g. A lentionin molekulat\u00f6meg\u00e9b\u0151l tudjuk, hogy \u00f6sszegk\u00e9plete megegyezik a tapasztalati k\u00e9plet\u00e9vel.<\/p>\n

    a)Milyen heteroatomot tartalmaz a lentionin?
    \n<\/strong>b)\u00c1llap\u00edtsa meg a lentionin \u00f6sszegk\u00e9plet\u00e9t!
    \n<\/strong>c)Hat\u00e1rozza meg a molekula szerkezet\u00e9t, ha tudjuk, hogy a molekula gy\u0171r\u0171s szerkezet\u0171, nem tartalmaz el\u00e1gaz\u00e1st \u00e9s sz\u00e9n-sz\u00e9n k\u00f6t\u00e9st, valamint minden heteroatom legal\u00e1bb egy m\u00e1sikkal is l\u00e9tes\u00edt k\u00f6t\u00e9st!<\/strong><\/p>\n

    3\/o-38 <\/strong>(2013\/2\/2\/3)<\/p>\n

    A vas(II)-oxid k\u0151s\u00f3 t\u00edpus\u00fa r\u00e1csban krist\u00e1lyosodik. Vizsg\u00e1latok szerint az anyag nem pontosan k\u00f6veti elvi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, hanem k\u00e9plete Fe1\u2013x<\/em><\/sub>O form\u00e1ban adhat\u00f3 meg, ahol x <\/em>\u00e9rt\u00e9ke mint\u00e1r\u00f3l mint\u00e1ra v\u00e1ltozik, \u00e9s ak\u00e1r 0,12 is lehet.<\/p>\n

    Az elt\u00e9r\u00e9s oka, hogy a krist\u00e1lyban szab\u00e1lyosan elhelyezked\u0151 oxidionok k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny Fe2+<\/sup>-ion helye \u00fcresen marad. A hi\u00e1nyz\u00f3 t\u00f6lt\u00e9s kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra Fe3+<\/sup> ionok is be\u00e9p\u00fclnek akrist\u00e1lyr\u00e1csba, de nem a Fe2+<\/sup> ionok hely\u00e9re.<\/p>\n

    A Fe2+<\/sup>-helyek h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9ka bet\u00f6ltetlen abban az anyagban, amelynek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t az Fe0,92<\/sub>O \u00f6sszegk\u00e9plet \u00edrja le?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-39 <\/strong>(2014\/2\/2\/2)<\/p>\n

    Az etanolt feleslegben lev\u0151 k\u00e9nsavas k\u00e1lium-dikrom\u00e1t- (K2<\/sub>Cr2<\/sub>O7<\/sub>–<\/sup>) oldattal oxid\u00e1lni lehet, de a folyamat nem pillanatreakci\u00f3. Term\u00e9kk\u00e9nt kr\u00f3m(III)-szulf\u00e1t \u00e9s ecetsav keletkezik. A reakci\u00f3 id\u0151beli lefoly\u00e1s\u00e1t a sz\u00ednes dikrom\u00e1tionok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vagy a kever\u00e9k pH-j\u00e1t megfigyelve lehet k\u00f6vetni.<\/p>\n

    a) Mi a reakci\u00f3 egyenlete? <\/strong><\/p>\n

    Egy 50 cm3<\/sup>-es reakci\u00f3elegyb\u0151l 5,0 cm3<\/sup> mint\u00e1t vettek a reakci\u00f3 kezdet\u00e9n, a reagensek \u00f6sszekever\u00e9se ut\u00e1ni pillanatban. Tov\u00e1bbi 5,0 cm3<\/sup>-es mint\u00e1kat vettek 60 m\u00e1sodperc, majd tov\u00e1bbi egy \u00f3ra eltelt\u00e9vel. A mint\u00e1kat azonnal 50 cm3 0,500 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa NaOH-oldathoz adt\u00e1k. A feleslegben lev\u0151 b\u00e1zis az oldatban lev\u0151 savas anyagokkal reag\u00e1lva azonnal le\u00e1ll\u00edtja az oxid\u00e1ci\u00f3s reakci\u00f3t. Az \u00edgy kapott kever\u00e9keket 0,500 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa s\u00f3savval titr\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

    A kezdeti mint\u00e1ra 12,3 cm3<\/sup>, a harmadikra 45,9 cm3<\/sup> s\u00f3sav fogyott.<\/p>\n

    Az elegy sz\u00edn\u00e9t vizsg\u00e1lva a reakci\u00f3 els\u0151 perc\u00e9ben a dikrom\u00e1tionok koncentr\u00e1ci\u00f3cs\u00f6kken\u00e9se 0,162 mol\/(dm3<\/sup>\u2219min) volt.<\/p>\n

    b) Mennyi volt a k\u00e9nsav \u00e9s az etanol koncentr\u00e1ci\u00f3ja a kezdeti elegyben?
    \n<\/strong>c) Mekkora fogy\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 a m\u00e1sodik minta eset\u00e9n?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-40 <\/strong>(2014\/2\/2\/5)<\/p>\n

    A szil\u00edcium hidrog\u00e9nvegy\u00fcletei, az \u00fan. szil\u00e1nok a sz\u00e9nhidrog\u00e9nekhez k\u00e9pest sokkal kev\u00e9sb\u00e9 stabil vegy\u00fcletek. Szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten a monoszil\u00e1n (SiH4<\/sub>) stabilis g\u00e1z, b\u00e1r sokkal reakci\u00f3k\u00e9pesebb, mint a vele anal\u00f3g met\u00e1n. Oxig\u00e9nnel p\u00e9ld\u00e1ul hevesen reag\u00e1l. T\u00edz atomn\u00e1l hosszabb Si-Si l\u00e1ncokat tartalmaz\u00f3 szil\u00e1nokat \u2013 az alk\u00e1nokkal ellent\u00e9tben \u2013 nem siker\u00fclt el\u0151\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n

    A monoszil\u00e1nt metanollal megfelel\u0151 ar\u00e1nyban reag\u00e1ltatva k\u00e9t term\u00e9k keletkezik. Az egyik egy g\u00e1z, amelynek s\u0171r\u0171s\u00e9ge azonos \u00e1llapotban 16-od r\u00e9sze a monoszil\u00e1n\u00e9nak. A m\u00e1sik egy alacsony forr\u00e1spont\u00fa folyad\u00e9k; 100 cm3<\/sup> 25 \u00b0C-os \u00e9s 0,1 MPa nyom\u00e1s\u00fa monoszil\u00e1nb\u00f3l elvileg 375,5 mg ilyen anyag \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151.<\/p>\n

    a) Sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal hat\u00e1rozza meg a reakci\u00f3term\u00e9kek k\u00e9plet\u00e9t, \u00e9s \u00edrja fel a folyamat reakci\u00f3-egyenlet\u00e9t! <\/strong><\/p>\n

    A monoszil\u00e1n kataliz\u00e1tor (AlI3<\/sub>) jelenl\u00e9t\u00e9ben m\u00e1r \u201350 \u00b0C k\u00f6r\u00fcli h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten reag\u00e1l hidrog\u00e9n-jodiddal egyszer\u0171 szubsztit\u00faci\u00f3s reakci\u00f3ban. Egy k\u00eds\u00e9rletben 0,1352 g monoszil\u00e1nb\u00f3l kiindulva 0,5056 g keletkezett a reakci\u00f3 f\u0151term\u00e9k\u00e9b\u0151l. Ez a monoszil\u00e1nra n\u00e9zve 76,0 \n

    b) Hat\u00e1rozza meg a reakci\u00f3 f\u0151term\u00e9k\u00e9nek k\u00e9plet\u00e9t, \u00e9s \u00edrja fel a reakci\u00f3 egyenlet\u00e9t! <\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-41 <\/strong>(2014\/2\/2\/7)<\/p>\n

    A v\u00edzmentes magn\u00e9zium-bromid el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra a k\u00f6vetkez\u0151 egyszer\u0171 m\u00f3dszert szokt\u00e1k haszn\u00e1lni. V\u00edzmentes dietil-\u00e9terbe finom magn\u00e9ziumport sz\u00f3rnak \u00e9s hozz\u00e1 1,2-dibr\u00f3m-et\u00e1nt csepegtetnek. Az elegy felforr, \u00e9s etil\u00e9ng\u00e1z t\u00e1vozik. A reakci\u00f3 lej\u00e1tsz\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n az oldatot bep\u00e1rolj\u00e1k, \u00e9s \u00edgy egy feh\u00e9r porhoz jutnak.<\/p>\n

    A feh\u00e9r por 100,0 mg-os r\u00e9szlet\u00e9t 100 cm3<\/sup> desztill\u00e1lt v\u00edzben oldjuk; hozz\u00e1adunk 10 cm3<\/sup> t\u00f6m\u00e9ny k\u00e9nsavat, majd forrk\u00f6vet dobunk bele, \u00e9s forr\u00e1s k\u00f6zben titr\u00e1ljuk 0,0200 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa KMnO4<\/sub>-m\u00e9r\u0151oldattal: a fogy\u00e1s 7,74 cm3<\/sup>.<\/p>\n

    Mi a feh\u00e9r por pontos \u00f6sszet\u00e9tele? <\/strong><\/p>\n

    A titr\u00e1l\u00e1si folyamat kieg\u00e9sz\u00edtend\u0151 egyenlete: \u00a0MnO4\u2013<\/sup> + Br\u2013<\/sup> + H+<\/sup> \u2192 Mn2+<\/sup> + Br2<\/sub> + H2<\/sub>O<\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-42 <\/strong>(2014\/2\/2\/8)<\/p>\n

    Az alanin aminosav etil-alkoholban nem old\u00f3dik. Ha 50 g alaninra 200 cm3 etil-alkoholt \u00f6nt\u00fcnk, majd az elegybe HCl-g\u00e1zt vezet\u00fcnk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az alanin lassan felold\u00f3dik. Err\u0151l az oldatr\u00f3l az alkohol felesleg\u00e9t elp\u00e1rologtatva 86,2 g feh\u00e9r, krist\u00e1lyos anyag marad vissza.<\/p>\n

    a) Adja meg a keletkezett term\u00e9k szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t!
    \n<\/strong>b) Milyen t\u00edpus\u00fa reakci\u00f3(k) j\u00e1tsz\u00f3dik (j\u00e1tsz\u00f3dnak) le? <\/strong><\/p>\n

    A) <\/strong>s\u00f3k\u00e9pz\u00e9s B) <\/strong>hidrol\u00edzis C) <\/strong>elimin\u00e1ci\u00f3 D) <\/strong>\u00e9szterk\u00e9pz\u00e9s E) <\/strong>\u00e9terk\u00e9pz\u00e9s<\/p>\n

    Az \u00edgy nyert anyagot v\u00edzben feloldjuk, majd az oldat pH-j\u00e1t NaOH seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 10-re \u00e1ll\u00edtjuk. Megfigyelhetj\u00fck, hogy a l\u00fagos\u00edt\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra a kezdetben szagtalan oldat alkoholszag\u00fa lesz. \u00cdgy egy olyan anyagot kapunk, melynek k\u00e9plete C6<\/sub>H10<\/sub>N2<\/sub>O2<\/sub>.<\/p>\n

    c) \u00cdrja fel a term\u00e9k szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t!<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-43<\/strong> (2015\/2\/2\/2)<\/p>\n

    Egy ismeretlen elem 1,000 g-j\u00e1t oxig\u00e9nfeleslegben el\u00e9gett\u00fck, majd a kapott 1,233 g t\u00f6meg\u0171 anyagot feleslegben vett k\u00e9nsavval reag\u00e1ltattuk. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra feh\u00e9r csapad\u00e9k v\u00e1lt ki az oldatb\u00f3l. A csapad\u00e9k f\u00f6l\u00f6tti oldathoz KI-oldatot \u00f6ntve, majd az oldat f\u00f6l\u00e9 benzint r\u00e9tegezve \u00e9s az elegyet \u00f6sszer\u00e1zva a benzines f\u00e1zisban lila sz\u00edn megjelen\u00e9s\u00e9t tapasztaltuk.<\/p>\n

    a) Mi volt a kiindul\u00e1si elem? \u00c1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal igazolja!
    \n<\/strong>b) \u00cdrja fel a lej\u00e1tsz\u00f3dott reakci\u00f3k egyenlet\u00e9t! <\/strong><\/p>\n

    3\/o-44<\/strong> (2015\/2\/2\/5)<\/p>\n

    Egy \u00e1sv\u00e1nyv\u00edz kalcium- \u00e9s magn\u00e9ziumion-tartalm\u00e1t komplexometri\u00e1s titr\u00e1l\u00e1ssal hat\u00e1roztuk meg. 50,0 cm3<\/sup> t\u00e9rfogat\u00fa mint\u00e1t 0,0510 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa EDTA-oldattal titr\u00e1ltunk (az etil\u00e9n-diamin-tetraecetsav din\u00e1triums\u00f3ja, amely a kalcium- \u00e9s a magn\u00e9ziumionokkal is 1:1 ar\u00e1nyban k\u00e9pez komplexet). A titr\u00e1l\u00e1s v\u00e9gpontj\u00e1nak jelz\u00e9s\u00e9hez kev\u00e9s eriokr\u00f3mfekete-T indik\u00e1tort haszn\u00e1ltunk, amely szint\u00e9n komplexet k\u00e9pez a m\u00e9rend\u0151 f\u00e9mionokkal, de kisebb stabilit\u00e1s\u00fat, mint az EDTA. Az indik\u00e1tor szabad \u00e1llapotban k\u00e9k, f\u00e9mionokkal alkotott komplex\u00e9nek sz\u00edne pedig lil\u00e1s r\u00f3zsasz\u00edn. Az EDTA szabadon is \u00e9s a komplexekben is sz\u00edntelen.<\/p>\n

    a) Milyen sz\u00edn\u0171 az indik\u00e1tort tartalmaz\u00f3 oldat a titr\u00e1l\u00e1s elej\u00e9n?
    \n<\/strong>b) Milyen sz\u00edn\u0171 lesz az oldat, ha a titr\u00e1l\u00f3 oldatb\u00f3l t\u00fal sokat (az ekvivalens mennyis\u00e9gn\u00e9l t\u00f6bbet) adagolunk?
    \n<\/strong>c) Meddig kell adagolni a m\u00e9r\u0151oldatot a pontos meghat\u00e1roz\u00e1shoz? <\/strong><\/p>\n

    A) <\/strong>kezd\u0151d\u0151 sz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1sig B) <\/strong>\u00e1tmeneti sz\u00ednig C) <\/strong>\u00e1lland\u00f3 sz\u00edn el\u00e9r\u00e9s\u00e9ig<\/p>\n

    Az EDTA-oldatb\u00f3l a titr\u00e1l\u00e1shoz 4,92 cm3<\/sup> fogyott.<\/p>\n

    d) \u00d6sszesen h\u00e1ny mmol kalcium- \u00e9s magn\u00e9ziumiont tartalmazott az 50,0 cm3<\/sup> \u00e1sv\u00e1nyv\u00edz?
    \n<\/strong>e) Mennyi az \u00e1sv\u00e1nyv\u00edz kem\u00e9nys\u00e9ge n\u00e9met kem\u00e9nys\u00e9gi fokban kifejezve?<\/strong> (1 n\u00e9met kem\u00e9nys\u00e9gi fok a kem\u00e9nys\u00e9ge annak a v\u00edzmint\u00e1nak, amelynek 1 liter\u00e9ben 10 mg kalcium-oxid kalciumtartalm\u00e1val azonos anyagmennyis\u00e9g\u0171 kalcium- \u00e9s magn\u00e9ziumion van \u00f6sszesen.)<\/p>\n

    Ugyanennek az \u00e1sv\u00e1nyv\u00edznek 100,0 cm3<\/sup>-es r\u00e9szlet\u00e9t metilv\u00f6r\u00f6s indik\u00e1tor mellett s\u00f3savval titr\u00e1lva meghat\u00e1rozhat\u00f3 a hidrog\u00e9n-karbon\u00e1t-tartalma is: a 0,0993 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa s\u00f3savb\u00f3l \u00a0\u00a0\u00a08,04 cm3<\/sup> fogyott.<\/p>\n

    f) Mennyi az \u00e1sv\u00e1nyv\u00edz v\u00e1ltoz\u00f3 kem\u00e9nys\u00e9ge n\u00e9met kem\u00e9nys\u00e9gi fokban? <\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-45<\/strong> (2015\/2\/2\/8)<\/p>\n

    Ha egy f\u00e9m old\u00f3dik valamilyen savban, szinte mindig g\u00e1z fejl\u0151dik. \u00c9rdekes kiv\u00e9tel ez al\u00f3l az \u00f3n viselked\u00e9se hideg h\u00edg sal\u00e9tromsavoldatban, ugyanis a f\u00e9m lassan ugyan, de g\u00e1zfejl\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl old\u00f3dik fel.<\/p>\n

    Egy k\u00eds\u00e9rletben 0,500 dm3<\/sup> 0,100 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos sal\u00e9tromsavoldatba (s\u0171r\u0171s\u00e9ge 0,998 g\/cm3<\/sup>) beledobunk egy kis \u00f3ndarabk\u00e1t. A reakci\u00f3 lej\u00e1tsz\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n a kapott oldat kisebb r\u00e9szleteiben meghat\u00e1rozzuk bizonyos ionok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

    Azt tal\u00e1ljuk, hogy az \u00f3n teljes koncentr\u00e1ci\u00f3ja (m\u00e9gpedig kiz\u00e1r\u00f3lag \u00f3n(II) form\u00e1j\u00e1ban) 2,325 mmol\/dm3<\/sup>, a nitr\u00e1tionok koncentr\u00e1ci\u00f3ja pedig 15,26 mmol\/dm3<\/sup> lesz. (Az old\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9rfogatv\u00e1ltoz\u00e1s elhanyagolhat\u00f3.)<\/p>\n

    a) H\u00e1ny gramm \u00f3nt oldottunk fel?
    \n<\/strong>b) Adja meg az \u00f3n old\u00f3d\u00e1s\u00e1nak reakci\u00f3egyenlet\u00e9t! V\u00e1lasz\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal t\u00e1massza al\u00e1! <\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-46<\/strong> (2016\/2\/2\/2)<\/p>\n

    Egy elemet kl\u00f3rral reag\u00e1ltatva a trikloridj\u00e1nak \u00e9s a pentakloridj\u00e1nak kever\u00e9ke keletkezett. A kever\u00e9k 81,0 m\/m<\/em>\n

    Melyik elemb\u0151l indultunk ki, \u00e9s mi a triklorid \u00e9s a pentaklorid t\u00f6megar\u00e1nya a k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt term\u00e9kelegyben?<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    3\/o-47<\/strong> (2016\/2\/2\/3)<\/p>\n

    N\u00e9gy k\u00eds\u00e9rletben 1,00 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa ecetsav- \u00e9s 0,50 mol\/dm3<\/sup> koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa Na2<\/sub>CO3<\/sub>-oldatokat \u00f6nt\u00fcnk \u00f6ssze az al\u00e1bbiak szerint:<\/p>\n

    (1) 1,00 liter ecetsavoldathoz 1,00 liter Na2<\/sub>CO3<\/sub>-oldatot \u00f6nt\u00fcnk lassan, folyamatos kever\u00e9s k\u00f6zben.
    \n(2) 1,00 liter Na2<\/sub>CO3<\/sub>-oldathoz 1,00 liter ecetsavoldatot \u00f6nt\u00fcnk lassan, folyamatos kever\u00e9s k\u00f6zben.
    \n(3) 1,00 liter ecetsavoldathoz 0,50 liter Na2<\/sub>CO3<\/sub>-oldatot \u00f6nt\u00fcnk lassan, folyamatos kever\u00e9s k\u00f6zben.
    \n(4) 1,00 liter Na2<\/sub>CO3<\/sub>-oldathoz 0,50 liter ecetsavoldatot \u00f6nt\u00fcnk lassan, folyamatos kever\u00e9s k\u00f6zben.<\/p>\n

    \u00c9rdekes megfigyel\u00e9s, hogy az els\u0151 k\u00e9t k\u00eds\u00e9rlet tapasztalatai nem azonosak, holott csak az adagol\u00e1s sorrendje k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. Az egyik esetben kezdett\u0151l fogva g\u00e1zfejl\u0151d\u00e9st tapasztalunk, a m\u00e1sik esetben viszont csak az adagolt oldat fel\u00e9nek hozz\u00e1\u00f6nt\u00e9se ut\u00e1n jelennek meg bubor\u00e9kok.<\/p>\n

    a) Milyen g\u00e1z fejl\u0151dik?
    \n<\/strong>b) Melyik esetben figyelhet\u0151 meg kezdett\u0151l fogva g\u00e1zfejl\u0151d\u00e9s? A megfelel\u0151 sz\u00e1mmal v\u00e1laszoljon! <\/strong><\/p>\n

    A k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n nyert oldatokat szobah\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten nyitott ed\u00e9nyben \u00e1llni hagyjuk addig, am\u00edg tov\u00e1bbi t\u00f6megcs\u00f6kken\u00e9s m\u00e1r nem tapasztalhat\u00f3. Az \u00edgy nyert krist\u00e1lyokat ezut\u00e1n 130 \u00b0C-on hev\u00edtj\u00fck. A hev\u00edt\u00e9s sor\u00e1n az (1) \u00e9s (2) esetben 39,7\n

    c) Milyen anyag krist\u00e1lyosodott ki az oldatokb\u00f3l az (1), (2), ill. (3) esetben? V\u00e1lasz\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal igazolja!
    \nd) A t\u00f6bbi k\u00eds\u00e9rlet tapasztalatai alapj\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3an mi a (4) k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n kapott oldatb\u00f3l kikrist\u00e1lyosod\u00f3 anyag \u00f6sszet\u00e9tele \u00e9s t\u00f6mege?
    \ne) A d) feladatban eml\u00edtett anyagot 130 \u00b0C-on hev\u00edtve h\u00e1ny \n

     <\/p>\n

    Vissza a szt\u00f6chiometria t\u00e9mak\u00f6rre!<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Szt\u00f6chimetria – OKTV feladatok Vissza a szt\u00f6chiometria t\u00e9mak\u00f6rre!   3\/o-1 (2006\/1\/12\/5) Egy barnak\u0151minta mang\u00e1n(IV)-oxid-tartalm\u00e1t \u00fagy hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hogy a finoman elpor\u00edtott barnak\u0151 0,2500 g-j\u00e1hoz 0,4095 g krist\u00e1lyv\u00edztartalm\u00fa ox\u00e1lsavat (H2C2O4\u00b72 H2O) adtak, majd 20 cm3 1,0 mol\/dm3-es k\u00e9nsavval addig meleg\u00edtett\u00e9k, m\u00edg a s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 barnak\u0151r\u00e9szek teljesen fel nem old\u00f3dtak mang\u00e1n(II)-s\u00f3 keletkez\u00e9se k\u00f6zben. Az ox\u00e1lsav felesleg\u00e9t 0,100 mol\/dm3-es k\u00e1lium-permangan\u00e1t-oldattal titr\u00e1lt\u00e1k meg savas k\u00f6zegben, a fogy\u00e1s 2,11 cm3-nek ad\u00f3dott. a) \u00cdrja fel a v\u00e9gbemen\u0151 folyamatok rendezett reakci\u00f3egyenlet\u00e9t! b) Adja meg a barnak\u0151 t\u00f6megsz\u00e1zal\u00e9kos mang\u00e1n(IV)-oxid-tartalm\u00e1t! Ar(C) = 12,0; Ar(H) = 1,0; Ar(O) = 16,0; Ar(Mn) = 54,9   3\/o-2 (2006\/1\/12\/7) Ismeretlen szerves vegy\u00fclet 0,2700 g-ja 0,6474 g ez\u00fcst\u00f6t v\u00e1laszt ki az ez\u00fcstt\u00fck\u00f6r-pr\u00f3ba sor\u00e1n. Ugyanekkora t\u00f6meg\u0171 minta t\u00f6k\u00e9letes \u00e9g\u00e9s\u00e9hez 220,5 cm3 standard nyom\u00e1s\u00fa, 25 oC-os oxig\u00e9ng\u00e1z sz\u00fcks\u00e9ges. Az \u00e9g\u00e9s sor\u00e1n keletkez\u0151 v\u00edz t\u00f6mege 0,162 g. a) Mi a vegy\u00fclet molekulak\u00e9plete? b) \u00cdrja fel a vegy\u00fclet szerkezeti k\u00e9plet\u00e9t is, ha tudjuk, hogy molekul\u00e1ja egy kir\u00e1lis sz\u00e9natomot tartalmaz!…<\/p>\n

    B\u0151vebben<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":294,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_eb_attr":"","footnotes":""},"class_list":["post-511","page","type-page","status-publish"],"featured_image_src":null,"featured_image_src_square":null,"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/511","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=511"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/511\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":609,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/511\/revisions\/609"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/294"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/feb.ch.bme.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=511"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}