Oldatok – Középszintű érettségi feladatok
1/k-1 (2004. május, 5. feladat B)
250,00 g 20,0 tömegszázalékos nátrium-hidroxid-oldatot, 243,33 g 30,0 tömegszázalékos alumínium-klorid-oldattal reagáltatunk. A folyamat során alumínium-hidroxid keletkezik, amelyet szűréssel eltávolítunk az oldatból.
Ar(Al) = 27,0 Ar(O) = 16,0 Ar(H) = 1,0 Ar(Na) = 23,0 Ar(Cl) = 35,5
a) Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét!
b) Hány gramm oldott só keletkezik?
c) Hány tömegszázalékos a szűrés után visszamaradt oldat a keletkezett sóra és a feleslegben lévő vegyületre nézve?
1/k-2 (2005. május, 8. feladat) (ls. 3/k-4)
100 cm3 desztillált vízben elnyeletünk 19,6 dm3 standard nyomású, 25 °C-os hidrogén-kloridgázt. A keletkező oldat sűrűségét 1,12 g/cm3-nek mértük.
Ar(H) = 1,00; Ar(Na) = 23,0; Ar(Cl) = 35,5
a) Számítsa ki a keletkezett sósav tömeg
b) Számítsa ki a keletkezett sósav térfogatát! c) Számítsa ki a keletkezett sósav anyegmennyiség-koncentrációját! d) Legalább mekkora tömegű konyhasóból kellett kiindulni, hogy a 19,6 dm3 gázt előállítsuk a következő reakcióegyenlet szerint: 2 NaCl + H2SO4 = Na2SO4 + 2 HCl 1/k-3 (2006. február, 6. feladat) 1,00 dm3 1,20 mol/dm3 koncentrációjú salétromsavoldatot készítünk. a) Mekkora térfogatú 68,0 tömeg
b) Hány tömeg
c) Az elkészített oldat 10,0 cm3-ét mekkora térfogatú 12,0-es pH-jú nátrium-hidroxidoldat közömbösíti? 1/k-4 (2006. május, 6. feladat) Egy laboráns 300 cm³ térfogatú, 20,0 tömeg
a) A tömény kénsav hígítása közben milyen balesetvédelmi rendszabályokat kell a laboránsnak követnie? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! b) Számítsa ki, mekkora térfogatú 98,0 tömeg
c) Számítsa ki, mekkora térfogatú vízre van szükség a hígítás elvégzéséhez! d) Az alábbi eszközök közül melyikkel célszerű kimérnie a kiszámított kénsavoldat térfogatát? A) Bürettával B) Mérőhengerrel C) Pipettával 1/k-5 (2006. október, 7. feladat) Az Egyesült Államokban levő Nagy Sóstó (Great Salt Lake) vize 23,0 tömeg
a) Ha 100,0 dm3 tóvízből a víz teljes mennyiségét elpárologtatjuk, hány kg só marad vissza? (A tó vizét tekintsük 23,0 tömeg
b) Nyári melegben (30,0 °C-on) a tó víztartalma hány
1/k-6 (2008. május, 7. feladat) (ls. 3/k-13) Egy háztartási vízkőoldót vizsgálunk, amely 18 tömegszázalékos foszforsavoldatnak tekinthető, sűrűsége pedig 1,09 g/cm3. Ar(O) = 16,0; Ar(Ca) = 40,0; Ar(P) = 31,0; Ar(C) = 12,0; Ar(H) = 1,0 a) Számítsa ki, hány gramm foszforsav található az oldat 500 cm3-ében! b) Számítsa ki a foszforsav anyagmennyiségét is! c) Számítsa ki az oldat anyagmennyiség-koncentrációját! d) Mekkora tömegű vízkő távolítható el az 500 cm3 vízkőoldó segítségével? (A vízkövet tekintsük tiszta kalcium-karbonátnak és a veszteségektől tekintsünk el!) Az alábbi reakcióegyenlet alapján számoljon: 2 H3PO4 + CaCO3 = Ca(H2PO4)2 + CO2 + H2O e) Mekkora térfogatú standard nyomású, 25 ºC-os gáz keletkezik a fenti folyamat során? 1/k-7 (2010. október, 6. feladat B) Nátrium-hidroxid és nátrium-klorid 5:1 tömegarányú keverékéből 2,50 dm3 oldatot készítünk. A készített oldat pH-ja 12,0. Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Na) = 23,0, Ar(Cl) = 35,5 a) Mi a keverék tömeg
b) Mekkora tömegű keveréket oldottunk fel a vízben? c) Milyen pH-jú oldatot kapnánk, ha a fenti tömegű keverékből 0,250 dm3 oldatot készítenénk? Válaszát indokolja! 1/k-8 (2013. október, 5. feladat B) Télen gyakran sózással érik el a járdák, utak jégmentesítését. Minél hidegebb van, annál több sóra van szükség ehhez a művelethez, és igen nagy hidegben nem is alkalmazható, mert a jég nem olvad meg. –5 °C-on akkor olvad meg a jég, ha a jégből és sóból keletkező oldat legalább 7,30 tömegszázalékos. ρ(jég) = 0,917 g/cm3, Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Na) = 23,0, Ar(Cl) = 35,5 a) Mennyi a sózáskor keletkező oldat anyagmennyiség-koncentrációja, ha a 7,30 tömegszázalékos oldat sűrűsége 1,051 g/cm3? b) Ha az 1,00 m2 felületű járdát 1,00 cm vastag jégréteg borítja, a fentiek alapján –5 °C-on legalább mekkora tömegű nátrium-kloridra van szükség ahhoz, hogy a jég megolvadjon? 1/k-9 (2019. május, 8. feladat) A kemény vizek melegítésekor keletkező és lerakódó vízkő eltávolítása többféleképpen történhet. Egy fazék falára a vízforralás során 16,0 g vízkő rakódott le. Tegyük fel, hogy a vízkövet csak kalcium-karbonát alkotja. A vízkő eltávolítását többnyire sósavval vagy ecetsavoldattal szoktuk elvégezni. A vízkő feloldásához mindkét sav oldatából 65,5 cm3-re volna szükség. A lejátszódó reakciók egyenletei: CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O CaCO3 + 2 CH3COOH = (CH3COO)2Ca + CO2 + H2O e) Határozza meg a sósav anyagmennyiség-koncentrációját és tömegszázalékos összetételét, ha tudjuk, hogy az oldáshoz használt oldat sűrűsége 1,09 g/cm3! f) Határozza meg az oldáshoz használt 28,0 tömegszázalékos ecetsavoldat sűrűségét!