Oldatok – Középszintű érettségi feladatok

Vissza az Oldatok témakörre!

1/k-1 (2004. május, 5. feladat B)

250,00 g 20,0 tömegszázalékos nátrium-hidroxid-oldatot, 243,33 g 30,0 tömegszázalékos alumínium-klorid-oldattal reagáltatunk. A folyamat során alumínium-hidroxid keletkezik, amelyet szűréssel eltávolítunk az oldatból.

Ar(Al) = 27,0 Ar(O) = 16,0 Ar(H) = 1,0 Ar(Na) = 23,0 Ar(Cl) = 35,5

a) Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét!

b) Hány gramm oldott só keletkezik?

c) Hány tömegszázalékos a szűrés után visszamaradt oldat a keletkezett sóra és a feleslegben lévő vegyületre nézve?

 

1/k-2 (2005. május, 8. feladat) (ls. 3/k-4)

100 cm3 desztillált vízben elnyeletünk 19,6 dm3 standard nyomású, 25 °C-os hidrogén-kloridgázt. A keletkező oldat sűrűségét 1,12 g/cm3-nek mértük.

Ar(H) = 1,00; Ar(Na) = 23,0; Ar(Cl) = 35,5

a) Számítsa ki a keletkezett sósav tömeg%-os hidrogén-klorid-tartalmát!

b) Számítsa ki a keletkezett sósav térfogatát!

c) Számítsa ki a keletkezett sósav anyegmennyiség-koncentrációját!

d) Legalább mekkora tömegű konyhasóból kellett kiindulni, hogy a 19,6 dm3 gázt előállítsuk a következő reakcióegyenlet szerint: 2 NaCl + H2SO4 = Na2SO4 + 2 HCl

 

1/k-3 (2006. február, 6. feladat)

1,00 dm3 1,20 mol/dm3 koncentrációjú salétromsavoldatot készítünk.

a) Mekkora térfogatú 68,0 tömeg %-os, 1,42 g/cm3 sűrűségű tömény salétromsavra van ehhez szükségünk?

b) Hány tömeg %-os az elkészített oldat, ha a sűrűsége 1,04 g/cm3?

c) Az elkészített oldat 10,0 cm3-ét mekkora térfogatú 12,0-es pH-jú nátrium-hidroxidoldat közömbösíti?

 

1/k-4 (2006. május, 6. feladat)

Egy laboráns 300 cm³ térfogatú, 20,0 tömeg%-os kénsavoldatot szeretne készíteni. Rendelkezésére áll 98,0 tömeg%-os tömény kénsav. (A 20,0 tömeg%-os kénsavoldat sűrűsége 1,14 g/cm3, a 98,0 tömeg%-os tömény kénsav sűrűsége 1,84 g/cm3 20°C-on.)

a) A tömény kénsav hígítása közben milyen balesetvédelmi rendszabályokat kell a laboránsnak követnie? Fogalmazza meg 1-2 mondatban!

b) Számítsa ki, mekkora térfogatú 98,0 tömeg%-os oldatra van szüksége a laboránsnak!

c) Számítsa ki, mekkora térfogatú vízre van szükség a hígítás elvégzéséhez!

d) Az alábbi eszközök közül melyikkel célszerű kimérnie a kiszámított kénsavoldat térfogatát? A) Bürettával B) Mérőhengerrel C) Pipettával

 

1/k-5 (2006. október, 7. feladat)

Az Egyesült Államokban levő Nagy Sóstó (Great Salt Lake) vize 23,0 tömeg% nátrium-kloridot tartalmaz. A tó vizének sűrűsége: 1,15 g/cm3.

a) Ha 100,0 dm3 tóvízből a víz teljes mennyiségét elpárologtatjuk, hány kg só marad vissza? (A tó vizét tekintsük 23,0 tömeg%-os nátrium-klorid-oldatnak!)

b) Nyári melegben (30,0 °C-on) a tó víztartalma hány %-ának kell elpárolognia, hogy elkezdődjön a sókiválás? (30,0 °C-on a NaCl oldhatósága: 36,5 g / 100 g víz.)

 

1/k-6 (2008. május, 7. feladat) (ls. 3/k-13)

Egy háztartási vízkőoldót vizsgálunk, amely 18 tömegszázalékos foszforsavoldatnak tekinthető, sűrűsége pedig 1,09 g/cm3.

Ar(O) = 16,0; Ar(Ca) = 40,0; Ar(P) = 31,0; Ar(C) = 12,0; Ar(H) = 1,0

a) Számítsa ki, hány gramm foszforsav található az oldat 500 cm3-ében!

b) Számítsa ki a foszforsav anyagmennyiségét is!

c) Számítsa ki az oldat anyagmennyiség-koncentrációját!

d) Mekkora tömegű vízkő távolítható el az 500 cm3 vízkőoldó segítségével? (A vízkövet tekintsük tiszta kalcium-karbonátnak és a veszteségektől tekintsünk el!) Az alábbi reakcióegyenlet alapján számoljon: 2 H3PO4 + CaCO3 = Ca(H2PO4)2 + CO2 + H2O

e) Mekkora térfogatú standard nyomású, 25 ºC-os gáz keletkezik a fenti folyamat során?

 

1/k-7 (2010. október, 6. feladat B)

Nátrium-hidroxid és nátrium-klorid 5:1 tömegarányú keverékéből 2,50 dm3 oldatot készítünk.

A készített oldat pH-ja 12,0.

Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Na) = 23,0, Ar(Cl) = 35,5

a) Mi a keverék tömeg%-os összetétele?

b) Mekkora tömegű keveréket oldottunk fel a vízben?

c) Milyen pH-jú oldatot kapnánk, ha a fenti tömegű keverékből 0,250 dm3 oldatot készítenénk? Válaszát indokolja!

 

1/k-8 (2013. október, 5. feladat B)

Télen gyakran sózással érik el a járdák, utak jégmentesítését. Minél hidegebb van, annál több sóra van szükség ehhez a művelethez, és igen nagy hidegben nem is alkalmazható, mert a jég nem olvad meg. –5 °C-on akkor olvad meg a jég, ha a jégből és sóból keletkező oldat legalább 7,30 tömegszázalékos.

ρ(jég) = 0,917 g/cm3, Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Na) = 23,0, Ar(Cl) = 35,5

a) Mennyi a sózáskor keletkező oldat anyagmennyiség-koncentrációja, ha a 7,30 tömegszázalékos oldat sűrűsége 1,051 g/cm3?

b) Ha az 1,00 m2 felületű járdát 1,00 cm vastag jégréteg borítja, a fentiek alapján –5 °C-on legalább mekkora tömegű nátrium-kloridra van szükség ahhoz, hogy a jég megolvadjon?

 

1/k-9 (2019. május, 8. feladat)

A kemény vizek melegítésekor keletkező és lerakódó vízkő eltávolítása többféleképpen történhet. Egy fazék falára a vízforralás során 16,0 g vízkő rakódott le. Tegyük fel, hogy a vízkövet csak kalcium-karbonát alkotja. A vízkő eltávolítását többnyire sósavval vagy ecetsavoldattal szoktuk elvégezni. A vízkő feloldásához mindkét sav oldatából 65,5 cm3-re volna szükség. A lejátszódó reakciók egyenletei:

CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O

CaCO3 + 2 CH3COOH = (CH3COO)2Ca + CO2 + H2O

e) Határozza meg a sósav anyagmennyiség-koncentrációját és tömegszázalékos összetételét, ha tudjuk, hogy az oldáshoz használt oldat sűrűsége 1,09 g/cm3!

f) Határozza meg az oldáshoz használt 28,0 tömegszázalékos ecetsavoldat sűrűségét!

 

Vissza az Oldatok témakörre!