Oldatok – VeBio Tehetség Csoport

Oldatok – Elméleti összefoglaló

Koncentrációszámítás:

$m_{oldat}=m_{oldottanyag}+m_{old\acute{o}szer}$

$n=\frac{m}{M}$ ; $\rho =\frac{m}{V}$

A tömegszázalék:

$\frac{m}{m}\%=\frac{m_{oldott anyag}}{m_{oldat}}\cdot 100\%$

Jelentése: pl.: 100 g oldatban hány g oldott anyag van.

A mólszázalék:

$\frac{n}{n}\%=\frac{n_{oldott anyag}}{n_{oldat}}\cdot 100\%$

Jelentése: pl.: 100 mól oldatban hány mól oldott anyag van.

A térfogatszázalék:

$\frac{V}{V}\%=\frac{V_{oldott anyag}}{V_{oldat}}\cdot 100\%$

Jelentése: pl.: 100 cm³ oldatban hány cm³ oldott anyag van.

Anyagmennyiség koncentráció (molaritás, mólos koncentráció)

$c=\frac{n_{oldott anyag}}{V_{oldat}}$

$\left [ c \right ]=\left [ \frac{mol}{dm^3} \right ]=\left [ \frac{kmol}{m^3} \right ]=\left [ \frac{mmol}{cm^3} \right ]$

Molalitás (Raoult koncentráció)

$m=\frac{n_{oldott~anyag}}{1000~g~old\acute{o}szer}$

Jelentése: 1000 g oldószer mellett mennyi mól oldott anyag található.

Vegyes%

$vegyes\%=\frac{m_{oldott~anyag}}{100~ml~oldat}$

Relatív sűrűség:

$\rho _{relativ}=\frac{M_{amit}}{M_{amihez}}$

Oldhatóság:

Az adott hőmérsékleten telített oldat összetétele. Az oldhatóság függ az oldott anyag és az oldószer minőségétől, hőmérsékletétől.

Megadási formái:

20 °C-on 15 g NaCl-ot 100 g víz old fel.
20°C-on a telített oldat $\tiny \frac{15}{15+100}\cdot100\%=13,04~\frac{m}{m}\%$ -os

Kristályosítás:

Olyan művelet, mely során egy szennyezett anyagot magas hőmérsékleten feloldunk, leszűrjük a rajta levő esetleges lebegő szennyezéseket, majd ezt az oldatot lehűtve tiszta kristályok válnak ki.

Keverési egyenlet:

Anyag nem keletkezhet és nem tűnhet el → anyagmérleg.
„Amennyit az elején belerakunk az edénybe, annyi lesz belőle a végén is.”
Felírhatjuk bármilyen az anyag mennyiségét egyértelműen jellemző értékekkel: tömeggel vagy anyagmennyiséggel. (Térfogattal csak ideális oldatok esetén!)
Oldott anyag mennyiségére → keverési egyenlet (tömegmérleg egyenlet)
$\inline \mathbf{ma\cdot wa ~\pm~mb\cdot wb~\pm~...=mx \cdot wx~\pm~my\cdot wy}$
(Kristályvízmentes) sók oldása oldószerben (oldatkészítés)
$\inline m_1\cdot0+m=m_{oldat}\cdot w_{oldat}$
$\mathbf{m=\left ( m_1+m \right )\cdot w_{oldat}}$

Anyagok víztartalma:

Felületükön fizikailag kötött (adszorbeált) víz:
- „nedves”
- papíron mozgatva nyomot hagynak
- könnyen eltávolítható, pl. szűrőpapírok között mozgatva megszárítható.
Az anyag kristályrácsába beépült kristályvíz (pl. Na₂SO₄ ∙ 10 H₂O):
- erősebben kötött
- pl. papírral tapogatva már nem vonható el
- só (pl. Na₂SO₄) által alkotott rácsban maradnak lyukak
- melyek pont alkalmasak vízmolekulák befogadására (10 H₂O).
Szerkezeti víz (konstitúciós víz):
- szerkezetileg teljesen (zártan) kötött (pl. fehérjegombolyag belsejébe zárt víz – denaturálódás)
- eltávolítása a legnehezebb.

Kristályvíz:

kristályrácsba beépült → közepesen erősen kötött

- nincs kémiai kötés
- de rácsba történő beépülés
- egyszerű másodrendű kölcsönhatásoknál erősebben rögzített
párolog → kiszáradhat/kiszárítható: részlegesen vagy teljesen is
- egy vákuumozott, zárt edénybe helyezve: jól mérhető nyomás alakul ki
- kellő idő után: adott hőmérsékleten állandó és az anyagra jellemző lesz (dinamikus egyensúly!)
kristályvizes sók összetétele
- összetételük nem állandó → víztartalmat jelezni kell a képletében: A_aB_b · nH₂O
- pl. CuSO₄ ∙ 5H₂O (rézgálic), Na₃PO₄ ∙ 12H₂O
kristályvíz nem feltétlenül egész szám!!! (részlegesen kiszáradt) • pl. CaSO₄ ∙ 0,5H₂O (égetett gipsz)
felfoghatjuk szilárd oldatokként → jellemezhetjük tömegszázalékkal

Vissza a Szakmai Napok fülre

Feladatok:

FEB-es példasorok és megoldásaik
Középszintű érettségi példák
Emeltszintű példák
OKTV példák