Sztöchiometria – Emelt szintű érettségi feladatok
Vissza a sztöchiometria témakörre!
3/e-1 (1995. V/1)
Etanolt 40%-os levegőfelesleggel égettünk el. A vízgőz eltávozása után hány mól% szén-dioxidot tartalmaz a gázelegy? (A levegő összetétele: 21 mol% O2, 79 mol% N2)
3/e-2 (1995. V/4)
A vizsgálandó H2O2-oldat 283 mg-ja 25,0 cm3 0,04 mol/dm3 koncentrációjú KMnO4-oldatot színtelenít el, az alábbi – együtthatókkal kiegészítendő – reakcióegyenlet szerint:
…H2O2 + …KMnO4 + …H2SO4 = …O2 + …MnSO4 + …K2SO4 + …H2O.
Az oxidációs számok figyelembevételével állapítsa meg az együtthatókat, és írja le a kiegészített reakcióegyenletet!
Számítsa ki, hány tömeg%-os a vizsgálandó hidrogén-peroxid-oldat!
Hány cm3 standard állapotú gáz keletkezett a reakcióban?
Mekkora térfogatú standard állapotú O2-gáz keletkezik, ha ugyanilyen mennyiségű H2O2-oldat katalizátor hatására teljesen elbomlik? Ar(O) = 16,0; Ar(H) = 1,0; Vm = 24,5 dm3/mol.
3/e-3 (1995. V/5)
Egy telített, nyílt láncú, egyértékű karbonsavból és egy telített, nyílt láncú dikarbonsavból álló keverék 12,0 mg-jából NaOH-dal 17,5 mg sókeverék állítható elő. A két karbonsavban a szénatomszám megegyezik, de a dikarbonsav moláris tömege 1,5-szerese a monokarbonsavénak.
Számítással állapítsa meg a két karbonsav képletét és adja meg nevüket! Mi a savkeverék tömeg%-os összetétele? Ar(C) = 12,0; Ar(O) = 16,0; Ar(H) = 1,0; Ar(Na) = 23,0.
3/e-4 (1996. V/1)
Hány gramm magnézium-klorid képződik, ha 3,521 g magnézium és 2,503 dm3 klórgáz hat egymásra? Ar(Mg) = 24,30; Ar(Cl) = 35,45; Vm = 24,45 dm3/mol
3/e-5 (1996. V/2)
Egy cink-szulfidot, higany-szulfidot és indifferens szennyeződést tartalmazó érc 3,450 g-jának 800°C-on történő pörkölése során cink-oxid, higany és kén-dioxid keletkezik. A pörkölés során keletkező és a gázokkal eltávozó higanyt felfogjuk, melynek tömege 0,724 g. A pörkölés után 2,206 g szilárd anyag marad vissza. Írjuk fel a reakcióegyenleteket! Adjuk meg a cink-szulfid, a higanyszulfid és a szennyezőanyag tömeg%-át a kiindulási ércben! Feltételezzük, hogy a szennyeződés nem lép reakcióba a pörkölés során. Ar(O) = 16,0; Ar(S) = 32,0; Ar(Zn) = 65,4; Ar(Hg) = 200,6.
3/e-6 (1996. V/4)
Propén, butadién és hidrogén elegyének átlagos moláris tömege 15,7 g/mol. A gázelegyben katalizátor hatására valamennyi π-kötés telítődik. A reakció utáni gázelegy 1 móljának a tömege 30,0 g és 0,500 mól maradék hidrogén található benne. Hány mól% H2 volt a kiindulási elegyben? Ar(C) = 12,0; Ar(H) = 1,0
3/e-7 (1997 IV/2)
3,59 g sókeveréket, amely kálium-kloridot és kálium-bromidot tartalmaz, vízben feloldva 2,053 kJ hőelnyelést tapasztalunk.
Hány mólt tartalmazott a sókeverék az egyes vegyületekből?
Adja meg a keverék tömeg%-os összetételét!
Az oldat századrészéhez mekkora térfogatú 0,0100 mol/dm3 koncentrációjú ezüst-nitrát-oldatot kell adnunk, hogy a halogenidionokat az oldatból csapadék alakjában eltávolítsuk?
A két só oldáshője: Q(KCl) = 82,5 kJ/mol; Q(KBr) = 18,9 kJ/mol Ar(K) = 39,1; Ar(Cl) = 35,5; Ar(Br) = 79,9.
3/e-8 (1997 IV/4)
Egy telített, nyílt láncú, egyértékű alkohol 0,0160 mólját levegőfelesleggel égettük el. A szükséges levegőhöz (100%) viszonyítva a felesleg 47%-os volt. Az égés után a vízgőzt eltávolítva 15,68 dm3 standardállapotú, széndioxidot, oxigént és nitrogént tartalmazó gázelegyet kaptunk.
Mi a vegyület összegképlete és neve?
Adja meg a kapott összegképlethez tartozó alkoholok konstitúciós képleteit!
Hány gramm vizet távolítottunk el a 0,0160 mol alkohol égése után?
Hány dm3 standardállapotú levegőt használtunk fel?
Milyen az égés után a gázelegy mól%-os összetétele?
A levegő összetétele: 21,0 mol% O2, 79,0 mol% N2; Vm = 24,5 dm3/mol
3/e-9 (1998 V/1)
A 300°C-ra felhevített ammóniagáz termikus disszociációja során kapott gázelegynek 60 térfogat%-a az ammónia.
Adja meg az elegy térfogat%- és mól%-os összetételét!
A kiindulási ammóniagáz hány százaléka disszociált?
3/e-10 (1998 V/2)
Egy alkint (acetilén-szénhidrogént) levegőfelesleggel elégetünk. Az alkin 1 móljának elégetésekor pontosan 50 mol gáz keletkezett, amiből a vízgőz és a maradék O2 anyagmennyiségének összege 7,08 mol. A levegő összetétele 21,0 mol% O2, 79,0 mol% N2.
Állapítsa meg az alkin összegképletét és nevét!
Hány %-os volt a levegőfelesleg (a szükséges levegőt 100%-nak véve)?
3/e-11 (1998 V/4)
Egy porkeverékből, amely kimutathatóan vas(II)-oxidot, vas(II)-szulfidot és fémvasat tartalmaz,
7,50 grammot feloldunk 150 cm3 2 mol/dm3 koncentrációjú HCl-oldatban. A keletkező gázelegy szén-dioxidra vonatkoztatott relatív sűrűsége 0,50. A gázelegyet ezüst-nitrát-oldatba vezetjük, 12,4g szulfidcsapadék válik le. A szilárd keverék sósavban történő oldásakor kapott oldat tized részét 25,0 cm3 0,4 mol/dm3-es NaOH-oldat közömbösíti.
Tartalmaz-e a bemért keverék a felsoroltakon kívül más anyagot? Számítsa ki a bemért porkeverék tömeg%-os összetételét! Ar(Ag)=107,9; Ar(C)=12,0; Ar(Fe)=55,8; Ar(O)=16,0; Ar(S)=32,0
3/e-12 (1999 V/1)
Hány gramm oxigénben, illetve hidrogénben van annyi darab proton, mint 4,0 g magnéziumban? Ar(12Mg) = 24,0; Ar(8O) = 16,0; Ar(1H) = 1,0
3/e-13 (1999 V/3)
Etán és pentán keverékét levegőfelesleggel elégettük. Az égéstermékben a vízgőz és a szén-dioxid anyagmennyiségének aránya 1,40:1,00.
Milyen anyagmennyiség-arányban tartalmazta a két alkánt a kiindulási gázelegy?
Számítsa ki az égéstermék mólszázalékos összetételét, ha a levegőfelesleg (a szükséges mennyiséget 100%-nak véve) 60,0%-os volt! A levegő összetétele: 21,0 mol% O2, 79,0 mol% N2
3/e-14 (2000 V/1)
1 dm3 gázelegy 1 : 4 mólarányban tartalmaz metánt és szén-monoxidot.
Hány mól és hány dm3 standardállapotú oxigén szükséges a gázelegy tökéletes elégetéséhez? (Vm = 24,5 dm3/mol)
3/e-15 (2000 V/4)
Azonos szénatomszámú, normális szénláncú, egyszeresen telítetlen (1 π-kötést tartalmazó) mono és dikarbonsav keverékének 4,75 g-os részletét 0,040 mol brómmal telítjük. Újabb 4,75 g-os savkeverék 0,065 mol nátrium-hidroxiddal közömbösíthető.
Írja fel a telítetlen dikarbonsav konstitúciós képletét! Ar (H) = 1,0; Ar (C) = 12,0; Ar (O) = 16,0
3/e-15 (2001 V/1)
200 cm3 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NaOH-oldat hány cm3 standard-állapotú szén-dioxidot köt meg? Hány g nátrium-karbonát keletkezik? (A reakcióegyenletet is írja le!) Vm= 24,5 dm3/mol; Ar(H) = 1,0; Ar(Na) = 23,0; Ar(O) = 16,0; Ar(C) = 12,0
3/e-16 (2001 V/2)
Egy normális láncú alkán 0,04 mólját 68 %-os levegőfelesleggel elégetjük. (A szükséges levegőt 100%-nak véve.) A keletkező égéstermékből eltávolítjuk a vízgőzt, a maradék gáz (CO2, N2 és a maradék O2) térfogata standard körülmények között 48,5 dm3.
Számítsa ki az elégetett alkán összegképletét, és adja meg a nevét!
(A levegő 21 térfogatszázalék oxigént, és 79 térfogatszázalék nitrogént tartalmaz.)
Vm = 24,5 dm3/mol; Ar(H) = 1,0; Ar(C) = 12,0; Ar(O) =16,0
3/e-17 (2001 V/3)
100 cm3 térfogatú réz(II)-szulfát-oldatba nikkellemezt mártunk. Egy idő után azt tapasztaljuk, hogy a fém tömege 0,36 grammal nagyobb, mint kiindulási állapotban volt. Ha ugyanilyen tömegű nikkellemezt 100 cm3, az előző oldattal azonos mol/dm3 koncentrációjú ezüst-nitrát-oldatba teszünk, akkor 7,855 g-os tömegnövekedést tapasztalunk, és az oldatból az összes ezüstion elfogy.
Számítsa ki a kiindulási oldatok koncentrációját és a nikkellemez eredeti tömegét! Ar(Ag) = 107,9; Ar(Cu) = 63,5; Ar(Ni) = 58,7
3/e-18 (2002 V/1)
Mi a molekulaképlete annak az alkánnak, amelyet a szükséges mennyiségű oxigénben elégetve, az égéstermék 55,56 térfogatszázalék vízgőzt tartalmaz? Ar(C)=12,0 Ar(H)=1,0
3/e-19 (2002 V/3)
Standardállapotú etén és HCl-gáz reakciója során a gázelegy térfogata 1,80 dm3-rel csökken, miközben az egyik kiindulási anyag teljesen elfogy. A reakció után az elegy térfogata a kiindulási hőmérsékleten 4,73 dm3, sűrűsége 1,71 g/dm3.
Mi a termék neve, képlete, és hány g keletkezett belőle?
Milyen gázok alkotják az elegyet a reakció után?
Mennyivel csökken a reakció után kapott gázelegy térfogata, ha híg, meleg nátrium-hidroxidoldattal reagáltatjuk?
Ar(H)=1,0; Ar(C)=12,0; Ar(Cl)=35,5; Vm=24,5 dm3/mol
3/e-20 (2002 V/4)
Egy kálium-kloridból, kálium-szulfidból és kálium-karbonátból álló porkeveréket 260 cm3 térfogatú, 0,5 mol/dm3 koncentrációjú sósavban oldunk fel. Az oldás során 1,225 dm3 25 °C-os és 0,1 MPa nyomású gázelegy képződik, melynek hidrogénre vonatkoztatott relatív sűrűsége 20. A gázok eltávozása után kapott oldat tizedéhez feleslegben vett ezüst-nitrát-oldatot öntünk, ekkor 2,296 g (egykomponensű) csapadék kiválását tapasztaljuk.
Mi a keverék anyagmennyiség-százalékos összetétele?
Ar(K)=39,0; Ar(Ag)=108,0; Ar(Cl)=35,5; Ar(O)=16,0; Ar(S)=32,0; Ar(H)=1,0; Ar(C)=12,0; Vm=24,5 dm3/mol
3/e-21 (2003. V/2)
Egy fazék falára vízforralás során 10,0 g vízkő rakódott le. Írjuk le a lejátszódó kémiai folyamat egyenletét! (Feltételezzük, hogy a vízkőben magnézium nem mutatható ki!)
Határozzuk meg, hogy mekkora térfogatú standardállapotú (25 oC, 0,1 MPa) gáz fejlődött eközben!
Elegendő-e 100,0 g 10,0 tömegszázalékos ecetsavoldat a vízkő eltávolításához?
Mekkora térfogatú standardállapotú gáz fejlődik ekkor? Reakcióegyenletet is írjon!
Ar(Ca): 40,0; Ar(C): 12,0; Ar(O): 16,0; Ar(H) = 1,0 Vm = 24,5 dm3/mol
3/e-22 (2004. május 8. feladat)
Azonos szénatomszámú alkánból és telített, nyílt láncú diénből álló gázelegyet vizsgálunk. A gázelegy 10,0 cm3-e vele azonos hőmérsékletű, nyomású és térfogatú hidrogénnel telíthető. A kiindulási gázelegy nitrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűsége 2,50. Ha a kiindulási gázelegyet oxigénben dúsított levegőben tökéletesen elégetjük, a forrón füstgázban megegyezik a széndioxid, a víz és az oxigén anyagmennyisége, nitrogéntartalma pedig 40,0 térfogat %.
a) Adja meg a kiindulási gázelegy térfogat %-os összetételét!
b) Határozza meg az alkán és a dién molekulaképletét!
c) Az égéshez használt levegő milyen arányban tartalmazta a nitrogént és az oxigént?
3/e-23 (2005. május 6. feladat)
Vízmentes nátrium-karbonát és magnézium-karbonát keverékének 19,03 g-ját 41,8 cm3,
37,0 tömegszázalékos, 1,18 g/cm3 sűrűségű sósavban oldjuk. Az oldódás befejezése után az oldatot 100 cm3-re egészítjük ki, majd 10,0 cm3-es mintákat titrálunk fenolftalein indikátor mellett 1,00 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal. A fogyások átlaga 10,00 cm3.
Határozza meg a keverék tömegszázalékos összetételét!
3/e-24 (2005. május, 8. feladat)
Egy telített, nyíltláncú, egyértékű alkoholt levegőfeleslegben elégetünk. A keletkező füstgáz térfogatszázalékos összetétele:
H2O: 13,76 %, CO2: 11,01%, N2: 72,48 %, O2: 2,75 %.
A levegőt 21,0 térfogatszázalék O2 és 79,0 térfogatszázalék N2 elegyének tekintse!
a) Határozza meg az alkohol összegképletét!
b) Hány százalékos levegőfeleslegben történt az égetés?
3/e-25 (2005. október, 8. feladat)
Két vegyértékű, ismeretlen fém kristályvíztartalmú szulfátja hevítés hatására elveszti teljes kristályvíztartalmát. A hevítés során bekövetkező tömegcsökkenés 43,9%-os. A maradék, kristályvízmentes vegyület 40,5 tömegszázalék fémet tartalmaz! Ar(S) = 32,0; Ar(O) = 16,0; Ar(H) = 1,01
Határozza meg az ismeretlen fémet!
Számítsa ki, hány mól kristályvizet tartalmaz a kiindulási vegyület egy mólja, és írja fel a vegyület képletét!
3/e-26 (2005. október, 9. feladat)
Egy etanol–aceton folyadékelegyet tökéletesen elégetünk sztöchiometrikus mennyiségű oxigénben. A kapott, forró gázelegy össztömege 31,22 g, benne a szén-dioxid–víz anyagmennyiség-arány 3,00 : 4,00.
a) Írja fel az égés egyenleteit!
b) Számítsa ki a folyadékelegy tömegszázalékos összetételét!
c) Határozza meg az elégetett folyadékminta tömegét!
3/e-27 (2006. február 6. feladat)
Egy alkén nitrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűsége 1,50.
a) Határozza meg az alkén képletét és adja meg a nevét!
Tiszta oxigéngázban elégetve a kapott vízmentes füstgáz átlagos moláris tömege 39,5 g/mol.
b) Számítsa ki, hány %-os feleslegben volt az oxigén az égetés során? (Írja fel az égés egyenletét is!)
3/e-28 (2006. május, 6. feladat)
A kőszén átlagosan 2,50 tömeg% ként tartalmaz. Az erőműben ezt a szenet 50,0 %-os levegőfelesleggel égetik el. (A kőszenet tekintse kénnel szennyezett tiszta, elemi szénnek! Az égés során kén-trioxid keletkezését nem feltételezzük! A levegőt 21,0 térfogatszázalék O2 és 79,0 térfogatszázalék N2 elegyének tekintse!)
Számítsa ki a távozó füst térfogatszázalékos összetételét!
Írja fel a lezajló reakciók egyenleteit is!
3/e-29 (2006. május, 7. feladat)
Két telített szénhidrogén moláris tömegének különbsége 2,01 g/mol. A kisebb moláris tömeg
a másiknak 97,21 százaléka.
a) Határozza meg a két szénhidrogén képletét!
b) Írja föl mind a két szénhidrogén telített konstitúciós izomerjeinek szerkezeti képletét és nevezze el azokat!
3/e-30 (2006. október, 7. feladat)
Ismeretlen szénhidrogén (CxHy) elégetésekor 2,198 g víz és 2,345 dm3 standard nyomású,
0,00 °C-os szén-dioxid-gáz keletkezett.
a) Írja fel az égés általános egyenletét, majd határozza meg a szénhidrogén molekulaképletét!
b) Írja fel a szénhidrogén szerkezeti képletét és adja meg tudományos nevét, ha tudjuk, hogy molekulája tartalmaz negyedrendű szénatomot?
3/e-31 (2007. május, 6. feladat)
Ismeretlen összetételű hidrogén–oxigén gázelegyet felrobbantunk. A reakció után a keletkező terméket eltávolítjuk. A maradék gáz térfogata az eredeti hőmérsékleten és nyomáson a kiindulási gázelegy 40,0%-a lett.
Határozza meg a kiindulási gázelegy lehetséges térfogatszázalékos összetételeit!
3/e-32 (2007. május, 7. feladat)
Szürkés színű, kétkomponensű porkeverék 1,838 g-ját vízben oldjuk, a nem oldódó részt leszűrjük, megszárítjuk. Az így kapott szürke por tömege 1,308 g, sósavban teljesen
feloldódik, miközben 490 cm3 térfogatú, színtelen, szagtalan, standard nyomáson és 25 oC-on
0,0820 g/dm3 sűrűségű gáz keletkezését tapasztaljuk.
Az első vizes oldáskor kapott szűrlet színtelen és lúgos kémhatású, bepárolva fehér kristályos anyagot kapunk, amelynek sárga lángfestése alapján nátriumvegyületre következtethetünk. Ha a fehér, kristályos anyagot oldjuk sósavban, szintén színtelen, szagtalan gáz fejlődését észleljük, melyet tömény kálium-hidroxid-oldatban elnyeletve 0,220 g tömegnövekedést mérünk. A gáz levegőre vonatkoztatott sűrűsége 1,517. (A levegő átlagos moláris tömege 29,0 g/mol.)
a) Számítással azonosítsa a keletkező gázok anyagi minőségét!
b) Számítással határozza meg, melyik két anyag alkotta a keveréket!
3/e-33 (2007. október, 8. feladat)
Vizes oldatot készítünk hangyasavból és egy, a természetes szénhidrátok között előforduló
monoszacharidból, melyben a szén- és oxigénatomok száma megegyezik. Az oldat a két oldott anyagra nézve együttesen 35,0 tömegszázalékos. Az oldat a két, egyenként 20,0 g-os részletét vizsgáljuk. Az egyik részletet felhígítjuk 250 cm3-re, majd 10,0 cm3-es részleteit 0,100 mol/dm3-es nátrium-hidroxid-oldattal közömbösítjük. Az átlagos fogyás 24,8 cm3. A másik részlettel elvégezzük az ezüsttükörpróbát. A reakcióban 18,34 g ezüst válik ki.
a) Írja fel a hangyasav nátrium-hidroxiddal való reakciójának és ezüsttükörpróbájának reakcióegyenletét!
b) Számítsa ki az eredeti oldat tömegszázalékos összetételét!
c) Számítsa ki az ismeretlen monoszacharid moláris tömegét!
d) Adja meg az ismeretlen monoszacharid összegképletét!
3/e-34 (2008. május, 6. feladat)
Egy kristályvizet is tartalmazó alumíniumtartalmú sóban (képlete MeAl(SO4)2 ⋅ x H2O, ahol
Me jelöli az ismeretlen fémet) az alumíniumionok mellett egy ismeretlen alkálifém ionjai és szulfátionok találhatók. A só kristályvíztartalmának teljes eltávolítása után a maradék, már vízmentes vegyület 15,1 tömegszázalék alkálifémet tartalmaz. A kristályvíz eltávozása során a tömegcsökkenés 45,6 tömegszázalék.
Ar(Al) = 27,0; Ar(O) = 16,0; Ar(H) = 1,01; Ar(S) = 32,0;
a) Számítással állapítsa meg, melyik alkálifém található a vegyületben az alumínium mellett!
b) Számítással állapítsa meg a kristályvizet is tartalmazó só pontos képletét!
3/e-35 (2008. május, 7. feladat)
Formaldehid és levegő elegyét elektromos szikra segítségével begyújtjuk. A reakció lejátszódása során a szerves vegyület tökéletesen elégett és egyik reagáló anyagból sem maradt. A keletkező, vízgőzt nem tartalmazó, a kiindulásival azonos állapotú gázelegyet kálium-hidroxid-oldaton vezetjük át.
a) Írja fel az égés során lejátszódó kémiai reakció egyenletét!
b) Számítással állapítsa meg a kiindulási gázelegy térfogatszázalékos összetételét!
(A levegőt 20,0 térfogatszázalék oxigénnek és 80,0 térfogatszázalék nitrogénnek tekintse!)
c) Írja fel a kálium-hidroxid-oldaton történő átvezetés során végbemenő kémiai reakció egyenletét!
d) Számítsa ki, hány százalékkal csökken az égéstermék tömege a kálium-hidroxid-oldaton történő átvezetés során!
Ar(C) = 12,0; Ar(O) = 16,0; Ar(N) = 14,0
3/e-36 (2009. október, 10. feladat)
3,15 gramm kristályvíztartalmú oxálsavat vízben oldunk. Az így kapott oldat egytizede 12,5 cm3 térfogatú, 0,0800 mol/dm3 koncentrációjú kálium-permanganát-oldatot színtelenít el kénsavas közegben, az alábbi (rendezendő!) reakcióegyenlet szerint:
KMnO4 + (COOH)2 + H2SO4 = K2SO4 + MnSO4 + CO2 + H2O
a) Oxidációs számok jelölésével rendezze a fent jelölt reakció egyenletét!
b) Határozza meg a kristályvizes oxálsav képletét!
3/e-37 (2010. május, 7. feladat)
50,0 cm3 térfogatú, kénsavat és hidrogén-kloridot egyaránt tartalmazó oldatot 4,63 cm3 11,2 tömeg%-os 1,08 g/cm3 sűrűségű kálium-hidroxid-oldat közömbösít. Az így kapott oldathoz feleslegben bárium-klorid-oldatot öntve 932 mg fehér, bárium-szulfát csapadékot kaptunk.
a) Írja fel és rendezze a lejátszódó reakciók egyenleteit!
b) Határozza meg a kiindulási oldat anyagmennyiség-koncentrációját a benne oldott savakra nézve!
3/e-38 (2010. május, 9. feladat)
Egy oxigéntartalmú szerves vegyület egyetlen funkciós csoportot tartalmaz. Ha a vegyületből 1,10 grammot elégetünk, 1,225 dm3 standard nyomású, 25 ºC-os szén-dioxid és 900 mg víz keletkezik. A vegyület vízzel korlátozottan elegyedik. Nátrium-hidroxid-oldattal reagáltatva hidrolizál, és a kapott só tömege 93,2%-a a kiindulási vegyület tömegének.
a) Milyen tapasztalati képletre következtethetünk az égetési adatokból?
b) Mi a vegyület funkciós csoportja? Miből következtetett erre?
c) Mi a vegyület molekulaképlete?
d) Mi a vegyület neve? Válaszát a feladatban szereplő adatok alapján, számítás segítségével fogalmazza meg!
3/e-39 (2010. október, 7. feladat)
Ammónia vizes oldatát akarjuk közömbösíteni sósavval. Az alábbi adatok ismertek:
| Oldat | Sűrűség g/cm3 | Tömegszázalék | Oldottanyag-tartalom (g/dm3) |
| NH3 vizes oldata | 0,9560 | 10,40 | 99,42 |
| HCl vizes oldata | 1,040 | 8,49 | 88,30 |
a) Számítsa ki, hogy 10,0 cm3 ammóniaoldatot hány cm3 sósav közömbösít!
b) Számítsa ki a keletkezett oldat tömegszázalékos összetételét a keletkezett sóra nézve!
3/e-40 (2011. május, 7. feladat)
Egy nyílt láncú, telített, egyértékű szekunder alkoholt CuO-dal reagáltatunk (megfelelő körülmények között). A keletkezett szerves vegyület tömege a kiindulási alkohol tömegének
97,3 %-a.
a) Melyik vegyületcsoportba tartozik a keletkezett szerves vegyület?
b) Határozza meg a feladatban szereplő kiindulási és keletkezett szerves vegyület molekulaképletét!
c) Rajzolja fel a kiindulási és keletkezett vegyület konstitúciós képletét és adja meg a vegyületek nevét!
d) Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét!
3/e-41 (2011. október, 7. feladat)
A nátrium-dikromát (Na2Cr2O7) az összes krómvegyület és a króm előállításának a kiindulási anyaga. Ezenkívül cserző- és pácolóanyag, a könyvnyomtatásban is használták, de fontos katalizátor és oxidálószer is. Az iparban kromitból (FeO·Cr2O3) két lépésben, lúgos, oxidatív ömlesztéssel, majd savas kioldással állítják elő. Az előállítást leíró egyenletek:
1.) FeO·Cr2O3 + Na2CO3 + O2 = Na2CrO4 + Fe2O3 + CO2
2.) Na2CrO4 + H2SO4 = Na2Cr2O7 + H2O + Na2SO4
a) Rendezze az előállítást leíró egyenleteket (fent)! Ha az átalakulás redoxi, jelölje az oxidációs számok változását is!
b) Mekkora tömegű nátrium-dikromát állítható elő, ha az ömlesztésnél 200 kg kromitból és 100 kg nátrium-karbonátból indulunk ki és a veszteségektől eltekintünk?
3/e-42 (2012. május, 7. feladat)
A természetben rendkívül változatos összetételű és megjelenésű karbonátot tartalmazó kőzetek és ásványok fordulnak elő. A huntit nevezetű ásvány kalcium-karbonátot és magnézium-karbonátot együttesen tartalmaz.
A huntit 3,00 grammját feloldottuk 0,800 mol/dm3 koncentrációjú kénsavoldatban. A reakció során 804 cm3 20,0 ºC-os, 103 kPa nyomású gáz fejlődött. Az összes gáz eltávozása után visszamaradt oldatot 500 cm3-re egészítettük ki. Az így kapott oldat 10,0 cm3-es részleteiben a savfelesleget átlagosan 18,4 cm3 0,100 mol/dm3 koncentrációjú NaOH-oldat semlegesítette.
a) Írja fel az összes lejátszódó reakció egyenletét!
b) Számítsa ki a reakciók során fejlődő gáz anyagmennyiségét!
c) Számítsa ki a huntitban lévő CaCO3 és MgCO3 anyagmennyiség-arányát!
d) Mekkora térfogatú kénsavoldatban oldottuk a huntitot?
3/e-43 (2012. május, 8. feladat)
Egy alkán klórozásakor kapott monoklóralkán tömege 47,9%-kal nagyobb, mint a kiindulási anyag tömege. A kiindulási alkánt oxigénnel dúsított levegőben elégetve a kapott vízmentes
füstgáz 15,0 térfogat %-a oxigén, 60,0 térfogat %-a nitrogén.
a) Számítással határozza meg az alkán molekulaképletét! Adja meg a monoklóralkán egy lehetséges konstitúciójának nevét, ha tudjuk, hogy a monoklóralkánnak és az abból eliminációval előállítható alkénnek is létezik térizomerje! Részletesen indokolja válaszát!
b) Hány térfogat% oxigént tartalmazott az égetéshez használt gázelegy?
3/e-44 (2013. május, 7. feladat)
Azonos szénatomszámú, telített, nyílt láncú, egyértékű aldehidből és ketonból álló elegy 2,32 g tömegű mintáját levegőben elégettük. Az égésterméket először tömény kénsavas gázmosón, majd telített nátrium-hidroxid-oldaton vezettük át. Először 2,16 g, majd 5,28 g tömegnövekedést mértünk.
a) Számítással határozza meg az ismeretlen vegyületek molekulaképletét!
b) Mi a két vegyület neve?
c) Ha szintén 2,32 g tömegű mintát ammóniás ezüst-nitrát-oldattal melegítünk, akkor 6,48 g ezüst keletkezik. Számítsa ki a minta tömegszázalékos ketontartalmát!
3/e-45 (2013. október, 6. feladat)
Egy kristályvíztartalmú fém-nitrát enyhe melegítéskor a saját kristályvizében feloldódik. Az így kapott oldat 57,86 tömegszázalékos. Ugyanezt a kristályvíztartalmú fém-nitrátot magas hőmérsékleten hevítve végül a szilárd fém-oxid marad vissza, aminek tömege a kiindulási só 15,72%-a. (A fém oxidációs száma végig +2.)
Melyik fémről van szó? Mi a kristályvizes só képlete?
3/e-46 (2013. október, 9. feladat)
Egy egyértékű amin égetése során 2,205 dm3 25,0 ºC-os, standard nyomású szén-dioxid és 2,43 g tömegű víz keletkezik (az amin kizárólag szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaz). Az előzővel azonos tömegű minta roncsolása során a vegyület nitrogéntartalmát teljes egészében ammóniává alakítjuk át. Az ammóniát vízbe vezetjük, majd a kapott oldatot 250 cm3-re egészítjük ki. Ennek az oldatnak 10,0 cm3-es részleteit 0,100 mol/dm3 koncentrációjú sósavval titráljuk meg. Az átlagfogyás 12,0 cm3.
a) Határozza meg az amin molekulaképletét!
A vizsgált amin a vele azonos összegképletű aminok közül a legalacsonyabb forráspontú.
b) Adja meg az amin nevét! (Ha az a) részben nem sikerült a molekulaképletet meghatároznia, induljon ki a C4H9N molekulaképletből!)
c) Határozza meg a vizsgált amin bázisállandóját, majd hasonlítsa össze a vizsgált amin és az ammónia báziserősségét, ha tudjuk, hogy az amin 0,0170 mol/dm3 koncentrációjú oldatában a pH = 11,0! (Kammónia = 1,85 . 10–5 mol/dm3)
3/e-47 (2014. május, 8. feladat)
Egy alkil-amin molekulatömege 1,34-szerese az ugyanolyan szénatomszámú alkánénak. Ar(H) = 1,01; Ar(C) = 12,0; Ar(N) = 14,0
a) Adja meg az alkil-aminok homológ sorának általános összegképletét!
b) Határozza meg a fenti alkil-amin és alkán molekulaképletét!
c) Rajzolja fel mindkét vegyület lehetséges konstitúciós képletét (képleteit) és adja meg azok nevét!
3/e-48 (2015. május, 6. feladat)
A húsok pácolásánál használt nitrites sóban (pácsó) lévő nátrium-nitrit szép pirossá teszi a húst, és felerősíti a füstölési aromát. Mivel gátolja a mikroorganizmusok elszaporodását, a bioélelmiszereknél is megengedett használata, bár ettől még nem tekinthető veszélytelennek. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatású, sőt akár fulladást is okozhat, ugyanis gátolja a hemoglobin oxigénszállítását. A pácsóban a nátrium-nitrit és nátrium-klorid megengedett anyagmennyiség-aránya 1: 200 és 1: 250 közötti.
A vizsgált pácsó 10,64 grammjából 100 cm3 oldatot készítettünk. Az oldat 20,0 cm3-es részleteit híg kénsavas közegben 0,0200 mol/dm3 koncentrációjú K2Cr2O7-oldattal titráltuk meg. A mérőoldatból átlagosan 5,00 cm3 fogyott.
a) Az oxidációsszám-változások jelölésével rendezze a titrálásnál lezajló reakció egyenletét!
K2Cr2O7 + NaNO2 + H2SO4 = Cr2(SO4)3 + K2SO4 + NaNO3 + H2O
b) Számítással határozza meg, hogy a vizsgált pácsóban lévő nátrium-klorid és nátrium-nitrit anyagmennyiségének aránya megfelel-e az előírásoknak! A pácsót tekintsük nátrium-klorid és nátrium-nitrit keverékének.
3/e-49 (2015. május, 8. feladat)
Egy királis, egyszeresen klórozott alkánsav 2,120 mol/dm3 koncentrációjú oldata 4,500 anyagmennyiség-százalékos és 22,12 tömegszázalékos.
a) Határozza meg a klóralkánsav moláris tömegét!
b) Határozza meg az oldat sűrűségét!
c) Adja meg a klóralkánsav képletét és tudományos nevét!
d) A vegyület három eltérő típusú reakcióban is képes a NaOH-oldattal reagálni. Adja meg a reakciók típusát, és jelölje a megfelelő termékek konstitúcióját!
(Ha nem sikerült az azonosítás, a 2-klórbutánsav példáján válaszoljon a kérdésekre!)
3/e-50 (2015. október, 7. feladat)
A d-mező fémei között több olyan is akad, amely többféle oxidációs számmal szerepelhet vegyületeiben. Egyes esetekben akár egyetlen vegyületben is előfordulhat többféle oxidációs állapotú fém, így az átlagos oxidációs szám törtszámnak adódhat.
A vanádiumnak többféle oxidja létezik. A viszonylag régóta ismert V2O3, VO2 és V2O5 mellett előállítottak számos „vegyes” oxidot, amelyek egyértelmű összetételű, határozott kristályszerkezetű anyagoknak bizonyultak (vagyis nem valamiféle keveréknek).
A V3O7 összegképletű oxidot például V2O5 és V2O3 reakciójával nyerhetjük. Ar(V) = 50,9
Számítsa ki, hogy elvileg milyen anyagmennyiség-arányban, illetve tömegarányban kell reagáltatni az említett két oxidot ahhoz, hogy tiszta V3O7-et kapjunk?
3/e-50 (2016. május, 6. feladat)
Egy porkeverék vasat, alumíniumot, ezüstöt és aranyat tartalmaz. A porkeverék 2,000 g-jával kísérletezünk. A keveréket feleslegben vett NaOH-oldattal reagáltatjuk. 680 cm3 (25 °C, 101,3 kPa) színtelen gáz fejlődését tapasztaljuk.
a) Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenletét!
Az előző reakcióból megmaradt szilárd fémet leszűrjük, mossuk, majd feleslegben vett sósavval reagáltatjuk. Ekkor is színtelen gáz fejődik, amelynek a térfogata a mérésekszerint 265 cm3 (25 °C, 101,3 kPa).
b) Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenletét!
Ha a legutóbbi reakcióban megmaradt szilárd anyagot 30,0 tömegszázalékos salétromsavoldatba tesszük, ismét színtelen gáz fejlődik. Ha a felfogott színtelen gáz levegővel érintkezik, azonnal „megszínesedik”. A feloldatlan anyagot leszűrjük, mossuk, szárítjuk. Az így kapott szilárd anyag tömege 200 mg.
c) Írja fel a salétromsavas oldás egyenletét (tételezzük fel, hogy a reakció során csak egyféle gáz fejlődött)!
Milyen színűvé válik a gáz levegőn?
Írja fel a gáz „megszínesedésének” egyenletét!
d) Határozza meg a porkeverék tömegszázalékos összetételét!
e) Határozza meg a salétromsavas oldás során keletkező gáz térfogatát 25 °C-on, 101,3 kPa nyomáson!
3/e-51 (2017. május, 9. feladat)
A gyomorsav csökkentő gyógyszerek egyik csoportját az antacidok képzik, amelyek a meglévő gyomorsavat képesek közömbösíteni, így tüneti kezelésre alkalmasak. A tisacid nevű antacid hatóanyagának képlete: AlMe(OH)(CO3)2, ahol az Me egy meghatározandó fémet jelent.
A hatóanyagból 301,3 mg-ot 20,0 cm3 1,00 mol/dm3 koncentrációjú salétromsav-oldatban oldottunk. A reakció során a vegyület fémtartalma nitrátok formájában oldatba került. A reakcióban keletkező gáz eltávozása után a kapott oldatot 100 cm3-re egészítettük ki. A hígított oldat 20,0 cm3-es részleteiben lévő sav-felesleget titrálással határoztuk meg. A 0,192 mol/dm3 koncentrációjú NaOH-mérőoldat átlagfogyása 12,5 cm3 volt.
a) Határozza meg a hatóanyagban az ismeretlen fém oxidációs számát!
b) Írja fel a salétromsavas oldás során lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
c) Számítással határozza meg a hatóanyag anyagmennyiségét!
d) Számítással határozza meg, hogy (az alumíniumon kívül) mely fémet tartalmazta a hatóanyag!
3/e-52 (2018. május, 8. feladat)
A nátrium-formiátot fából készült termékek színezésére, festésére használják. Laboratóriumban előállítható hangyasav és nátrium-karbonát reakciójával.
100 g hangyasavoldat 47,7 gramm szilárd nátrium-karbonáttal reagál maradéktalanul. A reakcióban keletkező gáz eltávozása után a kapott oldatot 20,0 °C-ra hűtve 15,3 g kristályvizes nátrium-formiát kiválása tapasztalható.
20,0 °C-on a só oldhatósága: 83,4 g nátrium-formiát / 100 g víz
a) Írja fel az előállítás reakcióegyenletét!
b) Határozza meg a hangyasavoldat m/m%-os összetételét!
c) Határozza meg a kristályvizes nátrium-formiát képletét!
d) Számítással határozza meg, hogy a reakcióban keletkező gáz mekkora térfogatot töltene ki 28,0 °C- on és 115 kPa nyomáson!
3/e-53 (2018. május, 9. feladat)
A csapvíz kellemetlen ízét és sárgás színét a vas-ionok okozzák. A vas(II)-karbonát a levegő szén-dioxidjának és nedvességtartalmának hatására először vas(II)-hidrogén-karbonáttá, majd oxigén jelenlétében vas(III)-hidroxiddá alakul át, miközben szén-dioxid távozik.
Egy kazánkőből származó vas(III)-hidroxidot és kalcium-karbonátot tartalmazó 3,328 g tömegű minta összetételét akarjuk meghatározni. A mintát 50,0 cm3 c = 2,00 mol/dm3 koncentrációjú sósavban feloldottuk. A kapott oldatot 200 cm3-re felhígítottuk, majd a savfelesleget 0,120 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal mértük vissza. A törzsoldat 10,0 cm3-es részleteire a nátrium-hidroxid-oldat átlagfogyása 12,5 cm3 volt.
a) Írja fel a vas(II)-hidrogén-karbonát vas(III)-hidroxiddá való alakulásának egyenletét!
b) Írja fel a minta sósavban történő feloldása során lejátszódó reakciók egyenletét!
c) Határozza meg a minta m/m%-os összetételét!
(M(Fe(OH)3 = 107 g/mol, M(CaCO3) = 100 g/mol)
3/e-54 (2018. október, 6. feladat)
A kristályvíztartalmú ammónium-oxalát pontos képletének meghatározására 1,751 g kristályvíztartalmúsót vízben oldunk és 200,0 cm3 törzsoldatot készítünk. Ennek 10,00 cm3-es részleteit – 20,00 tömegszázalékos kénsavoldattal történő savanyítás után – kálium-permanganát-oldattal titráljuk az alábbi, rendezendő egyenlet alapján:
(COOH)2 + KMnO4 + H2SO4 = CO2 + K2SO4 + MnSO4 + H2O
A mért átlagfogyás a 0,01980 mol/dm3 koncentrációjú mérőoldatból 12,45 cm3.
Határozza meg a kristályvíztartalmú ammónium-oxalát pontos képletét!
3/e-55 (2019. május, 8. feladat)
Az ezüst (Ag) relatív atomtömege 107,868. Két természetes izotópja van, ezek relatív atomtömege:
Ar(107Ag) = 106,905
Ar(109Ag) = 108,905
a) Határozza meg, hogy az ezüst atomjainak hány százaléka 107-es tömegszámú! (A végeredményt négy értékes jegy pontossággal adja meg!)
b) Mekkora tömegű 107Ag izotópot tartalmaz 1,000 kg elemi ezüst?
